A tanácsadás megtörténtének ténye sem állapítható meg annak a szerződésnek a kapcsán, amelyet a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött 1997-ben, illetőleg 1998-ban a Paksi Atomerőmű Rt. akkori vezetője, Szabó József – ez derül ki az erőmű felügyelőbizottságának (fb) a Magyar Nemzet birtokába került vizsgálati jelentéséből. Az 1999. január 29-i keltezésű dokumentum többek között rámutatott: „A még 1997-ben kötött, majd 1998-ban meghosszabbított szerződés II. pontja alapján nem ítélhetők meg, és így nem kérhetők számon a megbízott konkrét feladatai. A »Megbízó távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenység« túl általános, nagyon sok minden beleférhet.” A jelentés szerint azért is különösen fontos lett volna a konkrét feladatmegjelölés, mivel a havonta, átalányszerűen fizetett nyolcmilliós megbízási díj „nagy volumenű, igényes” munkát sejtetett. Az fb úgy találta: a szerződés alapján teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy ez a havi nyolcmilliós apanázs arányban állt-e a feladattal. Azt azonban így is megállapították, hogy e tevékenységi körben a szerződéses összeg „magasnak tűnik”.
A vizsgálati jelentés kiemelte: „Az egyéni megbízásos tanácsadói szerződéseknél – de általában szerződéses ügyletekben – az írásbeliség kiiktatása megengedhetetlen.” Ugyanis a „szóbeliség azt jelenti, hogy a megbízónál a kapcsolattartó személyen kívül senki nem profitálhat a tanácsadás eredményeiből, másrészt utólagosan nem állapítható meg az adott tanácsok helyessége, elvégzett munka eredményessége, de egyáltalán a tanácsadás megtörténtének ténye sem, azaz a tevékenység ellenőrizhetetlen, amellett a tanácsadó felelőssége semmilyen formában nem vethető fel.” Az fb azt is leszögezte: „Nem lehet megállapítani, hogy mennyiben voltak valós teljesítések, és a díjazással arányban álltak-e.”
Több nyomozás is indult a korábbi esztendőkben Gyurcsány Ferenc meggazdagodásának gyanús körülményei miatt. Ezek közül két eljárásban a nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúját állapította meg, ám a bukott kormányfő meggyanúsítása elmaradt, mivel az ügyek elévültek. Az egyik ilyen a lapunk által 2006 januárjában feltárt fantomcégbotrány, a Nomentana-ügy. Ennek lényege: Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként jogellenesen működtette a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t 1993 szeptembere és 1995 decembere között, ugyanis a cég bejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen megtagadta. Az erről szóló határozatot a társaság jogi képviselője bizonyíthatóan átvette, de ezt Gyurcsány figyelmen kívül hagyta, és a nem létező társaság nevében megállapodásokat írt alá, amelyek érvényessége így jogilag vitatható.
Az 1996-ban bejegyzett valódi Nomentana Kft. pedig törvénytelenül használta fel a fantom-Nomentana adószámát, társadalombiztosítási törzsszámát és statisztikai számát is. Gyurcsány másik elévült bűnügye a Szalay utca 4. alatti épület földszinti részének lízingkonstrukciós megvétele volt. A Gyurcsány-féle Altus Rt. 11 millió forintos előtörlesztéssel vásárolhatta meg az ingatlant, ám azt három hónappal később a kancellária egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft., majd 2000-től a belőle kivált Human Jövő 2000 Kht. havi 1,1 millió forintért visszabérelte, sőt több tízmillió forintért fel is újította azt. Az 1995 és 2005 között beszedett bérleti díjakkal Gyurcsány cége visszakapta a vételárat. Az ügyészség az ügyben különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúját állapította meg, ám elévülés miatt már nem gyanúsíthatott meg senkit.
Hasonló lízingkonstrukcióval jutott hozzá a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájához is, amelyet az állam éppen annyiért (havi 2,5 millió forintért) bérelt vissza a Gyurcsány-féle Aldo Kft.-től, amennyit az törlesztőrészletként fizetett. A két lízingügylet tető alá hozásában szerepet vállalt Szilvásy György, a kancellária akkori helyettes államtitkára is. Ismert, a kétmilliárdos saját tőkéjű Motimot 1995-ben Gyurcsányék 705 millió forintért vehették meg, amelyből 700 milliót az akkor még Gyurcsány anyósa, Apró Piroska által vezetett állami Magyar Hitelbank adott kölcsön.
Jól járt Józsa cége is - Az MSZP energiapolitikusának, Józsa Istvánnak a cége 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől a korábbi balliberális ciklusok alatt.
Az Agóra Kft. paksi megbízása azért is aggályos, mivel a vizsgálati jelentés szerint a cég egyáltalán nem szerepelt „az 1998-as jóváhagyott szerződéses partnerek jegyzékében”. Az fb betekintett kéthavi jelentésbe is. Ennek kapcsán úgy ítélték meg: ezek a dokumentumok ugyan „önmagukban igényes munkát valószínűsítenek”, ám további kérdéseket vetnek fel. Például azt, hogy ha az Agóra sajtófigyelést is végzett, akkor miért kötött az erőmű további szerződéseket is ugyanerre a célra.
A Magyar Nemzet birtokába került az 1999. február 3-i keltezésű fb-határozat, amely többek között éppen az Agórával kötött tanácsadói megállapodás miatt „különösen elmarasztalhatónak” minősítette az erőmű szerződéskötési gyakorlatát. A lap megszerezte az 1997. október 1-jén kötött tanácsadói szerződést, és annak december 10-i módosítását, amelyekből kiderül: az Agórának az volt a feladata, hogy a paksi atomerőmű „további beruházásainak távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenységet” végezzen. A dokumentum egyértelműsíti: „A Megbízó a magyar energiatermelő iparág egyik legnagyobb szereplője, mely arra törekszik, hogy további beruházásokkal növelje energiatermelő kapacitását.” Ezért az a céljuk, hogy a közvéleményben és a döntéshozókban „valósághű kép alakuljon ki az atomenergia előállítását szolgáló berendezések biztonságos működtethetőségéről, illetve az így nyert energia más energiaforrásokhoz mért költségelőnyéről.” A Gyurcsány-cég tehát összességében nyolcvanmillió (havi nyolcmillió) forintért a paksi bővítést népszerűsítette – ma viszont már a legaktívabb ellenzője annak.
Mint arról korábban a köztévé Híradója beszámolt, a paksi atomerőműben egyetlen olyan iratot sem találtak, amely alátámasztaná, hogy az Agóra Kft. bármilyen tanácsot adott volna az erőműnek 1997–98-ban. Gyurcsány az Altus jelenlegi vezérigazgatójához, a saját feleségéhez irányította az újságírót. Dobrev Klára múlt héten hozzájárult, hogy az erőmű kiadja a tanácsadási dokumentumokat, ám azokat nem találták. Korábban kiderült, hogy az MSZP-s Józsa István érdekeltsége több mint 6,5 milliárdért, Medgyessy Péteré a kilencvenes évek elején 9,5 millióért szerződött az erőművel.
