A tanácsadás megtörténtének ténye sem állapítható meg annak a szerződésnek a kapcsán, amelyet a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött 1997-ben, illetőleg 1998-ban a Paksi Atomerőmű Rt. akkori vezetője, Szabó József – ez derül ki az erőmű felügyelőbizottságának (fb) a Magyar Nemzet birtokába került vizsgálati jelentéséből. Az 1999. január 29-i keltezésű dokumentum többek között rámutatott: „A még 1997-ben kötött, majd 1998-ban meghosszabbított szerződés II. pontja alapján nem ítélhetők meg, és így nem kérhetők számon a megbízott konkrét feladatai. A »Megbízó távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenység« túl általános, nagyon sok minden beleférhet.” A jelentés szerint azért is különösen fontos lett volna a konkrét feladatmegjelölés, mivel a havonta, átalányszerűen fizetett nyolcmilliós megbízási díj „nagy volumenű, igényes” munkát sejtetett. Az fb úgy találta: a szerződés alapján teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy ez a havi nyolcmilliós apanázs arányban állt-e a feladattal. Azt azonban így is megállapították, hogy e tevékenységi körben a szerződéses összeg „magasnak tűnik”.
A vizsgálati jelentés kiemelte: „Az egyéni megbízásos tanácsadói szerződéseknél – de általában szerződéses ügyletekben – az írásbeliség kiiktatása megengedhetetlen.” Ugyanis a „szóbeliség azt jelenti, hogy a megbízónál a kapcsolattartó személyen kívül senki nem profitálhat a tanácsadás eredményeiből, másrészt utólagosan nem állapítható meg az adott tanácsok helyessége, elvégzett munka eredményessége, de egyáltalán a tanácsadás megtörténtének ténye sem, azaz a tevékenység ellenőrizhetetlen, amellett a tanácsadó felelőssége semmilyen formában nem vethető fel.” Az fb azt is leszögezte: „Nem lehet megállapítani, hogy mennyiben voltak valós teljesítések, és a díjazással arányban álltak-e.”
Több nyomozás is indult a korábbi esztendőkben Gyurcsány Ferenc meggazdagodásának gyanús körülményei miatt. Ezek közül két eljárásban a nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúját állapította meg, ám a bukott kormányfő meggyanúsítása elmaradt, mivel az ügyek elévültek. Az egyik ilyen a lapunk által 2006 januárjában feltárt fantomcégbotrány, a Nomentana-ügy. Ennek lényege: Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként jogellenesen működtette a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t 1993 szeptembere és 1995 decembere között, ugyanis a cég bejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen megtagadta. Az erről szóló határozatot a társaság jogi képviselője bizonyíthatóan átvette, de ezt Gyurcsány figyelmen kívül hagyta, és a nem létező társaság nevében megállapodásokat írt alá, amelyek érvényessége így jogilag vitatható.