Mindenszentek előtt néhány nappal – a nyilvánosságra hozott fotók tanúsága szerint – kedélyes hangulatú találkozó volt a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) és Magyarországra akkreditált diplomaták között. Ebben – eltekintve attól, hogy egy néhány százalékos támogatottságú, parlamenti frakcióval nem is rendelkező pártról van szó – önmagában még nem lenne semmi meglepő, a mindenkori ellenzék ehhez való jogát nem is lehet elvitatni. Azok a hírek sokkal inkább aggasztók, hogy a bukott miniszterelnök hazánk uniós támogatásának felfüggesztését és egyes magyar cégek EU-s pályázatokról való kitiltását követelte. Mindez azt bizonyítja, Gyurcsány semmit sem változott nyolcévnyi politikai magányában; 2006 ősze után újra készen áll arra, hogy rárontson a saját nemzetére. Akkor azonosítószám nélküli rendőröket, most diplomáciai eszközöket vesz igénybe a magyar emberek ellen.
Az alig két napja hivatalban lévő Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság (EB) így az első teendői között szembesülhet azzal a levéllel, amelyben egy magyar párt az uniós alapszerződés 7. cikkelyének korlátozott alkalmazását kéri Magyarország ellen. Jó kis antré – gondolhatták a DK-ban, amikor kitalálták ezt a – 2010 óta már szokásosnak mondható – forgatókönyvet. Újraélhették a médiatörvény körüli felháborodás, a strasbourgi meghallgatás, a Tavares-jelentés vagy az alaptörvény miatti kifogások okozta mámort, vagyis mindazokat az eseményeket, amelyek mögött valójában mindig a hazai baloldal állt. Nevüket, arcukat korábban ugyan nem adták hozzá, bár nem is kellett, hiszen mindig akadt egy-egy képviselő, vagy frakció, esetleg értelmiségi kör, amely örömmel támadta az Orbán-kormányt. Sokat nem értek el vele: egyrészt nem sikerült uniós szankciókat kijárniuk az ország ellen (bár az országimázson nyilván rontottak), másrészt újabb és újabb választásokon fordultak el tőlük a szavazók.
A mostani Gyurcsány-féle támadás azonban nemcsak abban új, hogy azt „saját nevükre veszik”, hanem abban is, hogy azzal közvetlenül a magyar embereket sújtanák. A kormány kimondott célja, hogy az előttünk álló fejlesztési ciklus 12 ezer milliárdos forrásának jelentős része a hazai kis- és közepes vállalkozások tulajdonosaihoz, dolgozóihoz kerüljön. A DK ezen uniós támogatások elvesztésével fenyegette meg most az országot. A világot az Apró-villából szemlélő Gyurcsány Ferenc persze eddig sem szociális érzékenységéről volt ismert: ellenezte a rezsicsökkentést, kifogásolta a családtámogatási rendszer kiszélesítését. Mindig azt, ami a munkából élők helyzetét javította. Most is így tenne.
Nyolcévnyi politikai magány után úgy tűnik, a diplomaták egy része hajlandó segédkezni ebben Gyurcsánynak. Legalábbis erre utal, hogy – saját bevallása szerint – a múlt heti találkozón „nem vitatták” prezentációjának azon részét, amely az ország korrupció miatti elszigetelődéséről szólt. A nyilvánosságra hozott képek egyikén André Goodfrienddel, az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével parolázik a volt miniszterelnök. Azt nem tudjuk, hogy a korrupcióellenes harc lépéseinek egyeztetése során nosztalgiáztak-e a Gyurcsány-kormányok alatt elkövetett gyanús ügyekről, vagy arról, hogy néhány éve éppen az akkori amerikai nagykövet gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy az egykori kormányfőt ne érje bántódás Sukoró ügyében.
