A második Orbán-kormány 2010-ben megtette a szükséges intézkedéseket a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolására, ezzel a nyugdíjkassza egyensúlyi állapotának rendezésére. A visszalépések után az is kiderült, hogy a hárommillió pénztártag jelentős része egy-két százalék körüli reálhozamhoz – néha még annyihoz sem – jutott. Az elrendelt nyomozások során pedig egyértelművé vált, hogy a hazai magánnyugdíjrendszer működésében, felelősségvállalásában és gazdálkodásában – a pénztártagok közösségi érdekeivel szemben – valójában egy jól körülhatárolható magánérdek érvényesült működésük során. Valószínűleg az sem írható a véletlen számlájára, hogy a kasszák felügyelőbizottságai és igazgatótanácsai tele voltak MSZP- és SZDSZ-közeli tagokkal. Persze akiknek ezek a tények sem nyitották fel a szemét, azoknak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete sem lehetett elég meggyőző, amely kimondta: a magyar állam nem lopta el a magán-nyugdíjpénztári befektetéseket.
A csúsztatások sora persze a mai napig folytatódik. A Bajnai-féle egykori pártszövetség másik tagja, a Párbeszéd Magyarországért Párt a napokban azt állította, hogy nem valósul meg az egyéni nyugdíjszámlák rendszere. Van számukra egy rossz hírem: az állami nyugdíjrendszer egyéni nyilvántartási rendszerének kiépítése jó ideje megkezdődött. Való igaz, hogy lassan halad, és az ezzel kapcsolatos korábbi kormányzati megnyilatkozások sem voltak mindig egyértelműek. Jó lenne ebben rendet tenni.
