Hogy a Stratfor jól végzi-e a dolgát, vagy éppenséggel a Friedman könyveiben (például a Következő száz évben) leírtak fedik-e majd a valóságot, ki-ki eldöntheti. Mindenesetre az vitathatatlan, hogy a szakember és csapata a legrangosabbak közé tartozik működési területükön, akiket mindenütt komolyan vesznek, s akikre érdemes odafigyelni. Nem véletlen az sem, hogy Friedmant tegnap Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta.
Mindezt azért érdemes előrebocsátani, mert például tegnap Afganisztánban ismét történt valami, ami arra int bennünket, hogy ne a hivatásos politikai kommunikáció alapján építsük fel a világképünket. Ha mindent elhinnénk a sikerpropagandának, értetlenül állhatnánk a kabuli támadás előtt: miként lehet, hogy annyi év amerikai és NATO-intervenció, sok milliárd dollár elköltése után a hatalomból 14 éve kiebrudalt tálibok látványos akcióval kis híján felrobbantják a helyi parlamentet? De vehetnénk azt a hét végi hírt is, miszerint a tálibok telefonos forródrótot hoztak létre a dezertáló kormánytisztviselők számára. Ha akkora a siker, hogy már ki is vonhatjuk harcoló csapatainkat Afganisztánból, akkor miként merülhet fel az általunk közösen eltartott bábkormány embereinek átszökése a hegyekben bujdosó ellenállókhoz?
A helyzet a következő: a demokratikusan választott kormányok itt, a fejlett nyugati világban körülbelül ugyanannyira kötik az orrunkra a valóságot, mint bármelyik diktatúra, ha stratégiai kérdésekről van szó. Sőt, szándékaikat, tetteiket, azok következményeit még inkább érdekükben áll elfedni előlünk, mert mi – szemben az elnyomott népekkel – tehetünk ellenük a következő választásokon. Akkor járunk el hát jól, ha egy komoly elemzőcég módszeréhez hasonlóan, a lehető legkörültekintőbben alkotjuk meg képünket a világról, és nem dőlünk be a propagandának. Hogy az így szerzett tudás boldoggá tesz-e – gyaníthatóan nem –, az más kérdés. Mindenesetre – közhellyel élve – az ember egyik dolga az életben, hogy „ne hülyén haljon meg”, s ehhez csak így vezethet az út. Ha csak a sulykolt maszlagot esszük nap mint nap, akkor bizonyosan rosszul teszünk.