Ami a valóságot illeti, a kép leegyszerűsítve a következő: főként az Egyesült Államok döntése alapján távoli országokban veszünk részt háborús cselekményekben, amelyek azonban nem oldják meg a gondokat, sőt instabilitást teremtenek. Így volt ez Afganisztánban, Irakban, Líbiában és – kissé más formában – Szíriában is. De említhetnénk a honvédség készülő, Iszlám Állam elleni erbíli bevetését is, ami már az egyik súlyos következményre adott válasz.
Mi több, a Nyugat által kreált, s szított konfliktusok immár abba a fázisba jutottak, amelyben a saját bőrünkön is érezhetjük azok következményeit. Az instabilitás, a létbizonytalanság, az ezzel kéz a kézben járó gazdasági nehézségek a legfontosabb okai annak a népvándorlásnak, amely életnagyságban itt van a határainkon és azon belül. A kockázat pedig csak nő. S ha a hibás beavatkozási politikának egyszer ne adj’ isten még súlyosabb következményei lesznek idehaza is, jusson eszünkbe, a Nyugat mindent megtett azért – ha nem is szándékosan –, hogy ez bekövetkezzen. Mert elmondani, bevallani bizonyosan nem fogják nekünk.
