Na végre!

A kormány 27-ről 5 százalékra csökkentette az új lakások építése után fizetendő áfa szintjét.

Megtörtént, amit már régóta sokan vártak: a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentette az új lakások építése után fizetendő általános forgalmi adó (áfa) szintjét. A rendelkezés 2016-tól él 2019-ig, és a kabinet azzal számol, hogy évente ötezer pluszlakás épülhet az országban a kisebb adóteher révén. Ez új munkahelyeket teremt majd az építőiparban, és a gazdaságot is felpörgeti. Bár elsőre úgy állt a helyzet, hogy a lehetőséggel csak a beruházók élhetnek, végül a magánerős építkezések is bekerültek a kedvezményes áfakörbe.

Sokatmondó, hogy érdemi politikai kritika nem érte az adócsökkentést. Nemmel is csupán a független képviselők egy része és az LMP szavazott az előterjesztésre. Alig foglalkoztak ugyanakkor döntésük megindoklásával, de talán nem is véletlenül. Nehéz ugyanis egy olyan intézkedés ellen érvelni, amelynek józan ésszel belátható egy sor járulékos haszna. Nézzük csak meg például, hol tart most a magyar építőipar! A friss adatok szerint az ágazat teljesítménye októberben majdnem nyolc százalékkal maradt el az egy évvel korábban rögzített adattól, de az igazán ijesztő szám a szerződésállományra vonatkozik. E tekintetben majdnem ötvenszázalékos a visszaesés, ami azt jelenti, hogy a magyar építőipar most feleannyi munkára számíthat, mint amennyire számíthatott egy évvel ezelőtt. Nem túl fényes perspektíva, a következményei pedig könnyen kiszámíthatók. Cégbedőlések, elbocsátások, az egész országra kiható zsugorodó teljesítmény. Ha ezeket a negatív fejleményeket a remélhetően valóban felpörgő építkezések révén legalább részben sikerül elkerülni, az komoly eredménye lesz az áfacsökkentésnek.

A szakemberek úgy tartják, minden évben negyvenezer új lakásra lenne szükség ahhoz, hogy a lakásállomány 100 évente megújuljon Magyarországon. Nem biztos, hogy erre valóban szükség van – mi maradna akkor a történelmi városnegyedekből! –, de az is tény, hogy a jelenlegi 6-8 ezres darabszám elenyészően kevés. És nem csak az építőipar oldaláról nézve. A 6-8 ezer lakás mögött ugyanennyi család áll – mindössze ennyinek sikerül ma elérni, hogy új otthonba költözzön. Az áfacsökkentés változtathat ezen az áldatlan helyzeten, hiszen például egy átlagos ház megépítését a kisebb adóteher milliókkal teszi olcsóbbá, ezáltal elérhetőbbé. Főleg azok számára, akik igénybe vehetik a családi otthonteremtési kedvezményt, azaz a csokot. A „szocpolt” felváltó támogatási rendszer már eddig is népszerű volt, most még inkább az lehet. Ugyanis azok a párok, akik három gyermeket vállalnak, tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek lakásvásárlásra, emellett további tízmillió forint hitelt, alacsony kamatozással, huszonöt éves futamidőre. Ötszázalékos áfakulcs mellett a kétszer tízmillióból már megoldható egy magánerős építkezés, főleg, hogy enyhítenek az engedélyeztetési szabályokon, ráadásul könnyen elérhető típustervekkel is segítik majd az otthonra vágyó fiatalokat.

Az új lakások áfájának csökkentése a csok kibővítésével együtt egy olyan átgondolt és komplex megoldásnak tűnik, amelyre így hirtelenjében nehéz lenne példát találni a közelmúlt magyar politikájában. Ettől még tény marad, hogy az áfateher tekintetében világelsők vagyunk, egyetlen országban sem alkalmaznak ugyanis 27 százalékos felső kulcsot hazánkon kívül. Igaz, jövőre már nem csak az új lakások, de egyes hústermékek árát is csak ötszázalékos áfa terheli majd, ám egyebek tekintetében egyelőre nincs szó enyhítésről. Pedig igazán jó lenne, ha a forgalmi adót tekintve elveszítenénk végre az első helyezésünket. Az se baj, ha apránként.