Emlékezhetünk, Lánczi András (akkor még a Századvég elnökeként) tavaly év végén azt mondta, „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Amikor milliárdok átcsoportosításáról, verseny nélküli közbeszerzésekről és haveri cégek helyzetbe hozásáról hallunk, nehéz elvonatkoztatni ettől a kormányzati szintre emelt filozófiától. Talán nem véletlen, hogy a Seszták Miklós fejlesztési miniszter vezette úszó-vb szervezőbizottsága az átláthatóság helyett a kontroll nélküli utat választotta. Lehet persze szemben úszni az árral, csak sokkal nehezebb, sokkal több energiát követel, és végeredményben sokkal többe kerül. Legalábbis nekünk, adófizetőknek.
Ráadásul az olimpiarendezés kapcsán már jóval nagyobb tétben játszhatnak majd a már most helyzetbe hozott érdekcsoportok. Ugyan maga a rendezés – a jelenlegi becslések alapján – ezermilliárd alatt marad, de az összköltség elérheti az 5-6 ezer milliárd forintot. A 20-30 százalékos korrupciós mutatóval számolva így akár 1,2-1,8 ezer milliárd forint is magánzsebekbe vándorolhat… Arról nem beszélve, hogy egy úszó-vb-hez hasonló költségnövekedésbe – akármilyen jól tudunk árral szemben úszni – már belefulladna az ország.
