Hová lettek a jövő formálására igényt tartó elképzelések? Mi történt Magyarországgal, mi változott meg? A szellemi klíma? A morális igényesség? A jövőhöz való viszony vajon kimerülhet-e a migráció amúgy nagyon is helyeselhető komolyan vételében? Már nem olyan fontos a tanulás? Miért nem? Talán az új elit fél attól, hogy nem eléggé elit ahhoz, hogy magába olvassza a jelen fiatal tehetségeit? Az előbb említett nációk közül Magyarországon a felsőfokú intézményben végzettek száma is elég alacsony. Megelőz minket Ausztria, Lengyelország és Szlovénia is. Nem hinném, hogy ezekben az országokban okosabbak a diákok. Inkább arról lehet szó: az osztrák, a lengyel és a szlovén kormánynak fontosabb, hogy érdemes legyen elvégezni egy egyetemet, és reménykedni abban, hogy a középiskola után az öt év tanulás jutalma nem a munkanélküliség lesz.
A Fidesz magára van hagyva. Boldogtalan tudattal, mechanikusan szavazza meg önnön javaslatait. Nincs már reflexió, csak acsargás és gyors igazodás. Most még nem lenne késő mindezen változtatni. Átértékelni egyet és mást. A munkaalapú gazdaság nem jelentheti azt, hogy a tudásalapú társadalom szavatossági ideje lejárt. A gyógymód nem bonyolult. Az első lépés egy önkritikusabb, jövővel eljegyzett, nem csak a jelenre koncentráló költségvetés összeállítása.
