Azt Vona Gábor mindenesetre demonstrálta, hogy uralja a kockázatos átalakításon átesett, a Fidesz és a kormányközeli média által roppant nyomás alá helyezett pártját. És ő volt az, aki egy váratlan lépéssel keresztül tudta húzni a miniszterelnök számításait. Régen nem történt Orbán Viktorral olyasmi, hogy sorra érjék a kudarcok. Kezdődött az év elején a vasárnapi boltzár bukásával, és biztosak lehetünk abban, hogy nem egy érvénytelen népszavazás, majd egy elbukott alaptörvény-módosítás volt a kvótaellenes kezdeményezésének célja. Bűnbakot, ellenséget fel tud mutatni, csak eközben olyan csatákba vezeti híveit, amelyeket nem tud megnyerni, mintha rendre rosszul mérné fel a lehetőségeit. Egyelőre nincs jogi következménye a referendumnak, Brüsszelben így nem lesz mire hivatkoznia a miniszterelnöknek. Kész szerencse, hogy a népszavazási kérdés és az alkotmánymódosítás legfeljebb szimbolikusan utal a migránsválságra, nincs gyakorlati következménye e téren az immár dupla érvénytelenségnek. Emiatt nem özönlik el az országot illegális bevándorlók.
A kormány helyzete stabil, nincs belpolitikai fordulat. Ám a kompromisszumot gyengeségnek, az egyezkedést megalkuvásnak tartó erőpolitika betonfalnak ütközött. A Fidesz ma is magát tekinti a nemzeti érdek egyedüli letéteményesének, képtelen bármiféle engedményre, csak háborúban és legyőzendő ellenségekben gondolkodik. Semmi jele, hogy tanulna a kudarcból. Ezért egyszer még a tegnapinál nagyobb árat is fizet.
