Talán majd az uniós forrásokból jut több a kkv-knak – reménykednek egyesek, arra alapozva, hogy a kormány a 2014–2020-as ciklusban a keret 60 százalékát ígérte a vállalkozásoknak. Amire nagy szükség is lenne, hiszen eddig csak alig tizedük jutott EU-s támogatáshoz, és ők sem feltétlenül arra tudták ezt elkölteni, amire valójában szükségük lett volna. A valóság azonban itt is rácáfol az ígéretekre: a fejlesztési keret legnagyobb részét kitevő gazdasági és innovációs operatív program őszig kiírt forrásainak 60-70 százaléka közvetlenül nem a vállalkozásokhoz kerül, hanem állami kézben lévő intézményekhez. Vagyis a politika által támogatott új tőkés elit és a multik mellett még az állami szféra is elszívja a forrásokat a kkv-k elől.
Ma még nem tudni, ráébred-e a kormány arra, mekkora hibát követ el, ha az ország teljesítményéhez több mint 50 százalékkal hozzájáruló kkv-k lecsúszását nem akadályozza meg. Úgy tűnik, jelszavakban a jövőben sem lesz hiány: a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén meghirdették, 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Ez akár támogatható is lehet, de kérdés, mennyiben segíti a hazai kisvállalkozások érvényesülését.
