Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok – nyilatkozta még évekkel ezelőtt Orbán Viktor. Ez a már-már klasszikussá vált mondása juthat az eszünkbe, amikor lapunk hasábjain arról olvashatunk: a kormány idén a korábbinál kétszer nagyobb, 12,2 millió forintnyi állami támogatást adott a nagyvállalatoknak és a multinacionális cégeknek egyetlen újonnan létrejövő állásért cserébe. Ez a háromszorosa annak, amennyivel a tőkésbarátnak tartott szocialisták jutalmazták egy munkahely létrehozását. Tehát míg a Fidesz szavakban szapulja a multikat, addig a valóságban nem sajnálja tőlük a közpénzt sem, hiszen az egyedi kormánydöntések alapján kiosztott támogatások a magyar költségvetésből származnak. Már csak azért is sajnálatos, hogy a kormány nem meri nyíltan vállalni a multik támogatását, mert ez önmagában nem indokolatlan: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a külföldi irányítású vállalatok termelékenysége két és félszer akkora, mint a magyaroké. Azzal a ténnyel is nehéz vitatkozni, hogy a 18 ezer külföldi cég (a hazai vállalkozások 3,5 százaléka) hajtotta végre a beruházások több mint 40 százalékát hazánkban. Azzal tehát nincs igazán baj, ha a kabinet nagyvonalú a multikkal. De nem mindegy, hogy főleg az autóipari, összeszerelő üzemeket támogatja-e nagyobb intenzitással, vagy például a kutatás-fejlesztést. A legfrissebb adatokból az derül ki, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – kizárólag alacsony hozzáadott értékű termelés fejlesztésére adott pénzt a kabinet.
Ennél is rosszabb a multik javára megmutatkozó óriási aránytalanság: miközben a kormány lépten-nyomon hitet tesz a kis- és közepes vállalkozások kiemelt támogatása mellett, valójában mostohán bánik velük. Dacára annak, hogy a magyar alkalmazottak mintegy 75 százalékának adnak munkát a hazai kisvállalkozások, adókedvezményt és gáláns állami támogatást csak a külföldi nagy cégek kapnak. A kicsik csak álmodozhatnak a munkahelyenkénti 10-12 milliós ingyenpénzről. Ha mégis csurran-cseppen nekik valami, az állásonként legfeljebb 1-2 millió forintot tesz ki. Csak látszólag jelentett kivételt ez alól egy, a közelmúltban átadott debreceni pizzaüzem, amely munkavállalónként 10 millió forintot meghaladó támogatásban részesült. Végre – gondolhatnánk – nem egy multi, hanem egy családi vállalkozás kapott tényleg jelentős összeget. Ám lapunk kiderítette, hogy – az egyébként jó kormányzati kapcsolatokat is ápoló – cég tulajdonosi szálai egy Seychelle-szigeteki offshore társaságig vezetnek, ami a magát az adóelkerülés élharcosának beállító kormány esetében különösen pikáns fejleménynek tűnik. De egyéb jelek is azt mutatják, hogy a Fidesz nem a kkv-kban látja a gazdasági növekedés fő forrását: jövőre alacsonyabb és egykulcsos lesz a céges adó, ami elsősorban szintén a nagyvállalatoknak kedvez.
Talán majd az uniós forrásokból jut több a kkv-knak – reménykednek egyesek, arra alapozva, hogy a kormány a 2014–2020-as ciklusban a keret 60 százalékát ígérte a vállalkozásoknak. Amire nagy szükség is lenne, hiszen eddig csak alig tizedük jutott EU-s támogatáshoz, és ők sem feltétlenül arra tudták ezt elkölteni, amire valójában szükségük lett volna. A valóság azonban itt is rácáfol az ígéretekre: a fejlesztési keret legnagyobb részét kitevő gazdasági és innovációs operatív program őszig kiírt forrásainak 60-70 százaléka közvetlenül nem a vállalkozásokhoz kerül, hanem állami kézben lévő intézményekhez. Vagyis a politika által támogatott új tőkés elit és a multik mellett még az állami szféra is elszívja a forrásokat a kkv-k elől.
Ma még nem tudni, ráébred-e a kormány arra, mekkora hibát követ el, ha az ország teljesítményéhez több mint 50 százalékkal hozzájáruló kkv-k lecsúszását nem akadályozza meg. Úgy tűnik, jelszavakban a jövőben sem lesz hiány: a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén meghirdették, 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Ez akár támogatható is lehet, de kérdés, mennyiben segíti a hazai kisvállalkozások érvényesülését.
