Kitömték a multik zsebét

A Fidesz tizenkétmillió forintot adott a nagyvállalatoknak egyetlen új munkahelyért.

A Béres esetében kevesebb mint 9, a Richternél közel 13 évre kifizeti az állam a nemzetgazdasági átlagos bruttó bért. Mindkét cég gyógyszergyártásra kapta a támogatást, igaz, a Richter esetében az összeg egy része kutatás-fejlesztésre ment, ahol értelemszerűen magasabb fizetések vannak, mint a fizikai munkát igénylő gyártás területén. Tavaly az Audi és egy titokzatos projektcég, a Tisza-TK Kft. kapta a legtöbb állami támogatást, 6 és 9 milliárd forintot. A projektcégben egyébként az állami Eximbanknak és a nemrég privatizált MKB Banknak is zálogjoga van. Idén a Thyssen Krupp örülhetett a legjobban, miután a kormány 10,6 milliárd forinttal támogatta a külföldi cég jászfényszarui beruházását. Érdekesség, hogy a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. 2014-ben és tavaly is kapott egyedi kormánydöntés alapján támogatást. Előbb 1,5, majd 1,3 milliárd forinthoz jutott 358, illetve 211 munkahelyért cserébe. E szerint a Csányi Sándorhoz köthető szuper vágóhíd lényegében a teljes létszámra, 569 főre megkapta a támogatást már évekkel korábban, hisz a vágóhíd termelése csak jövőre indul el, az első években mintegy 500 fős munkavállalói létszámmal. A cég csak a kapacitás teljes felfutása után éri el a „több mint 550 fős alkalmazotti létszámot”.

Az egyedi kormánydöntés szerinti állami támogatás bevett gyakorlatnak számít. Lényege, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérnek a kormányzattól pénz vagy adókedvezmény formájában. Nem mindegy azonban, hogy milyen szektorban valósulnak meg a befektetések, mivel egy programozó matematikus négyszer annyit keres, mint egy gyári munkás, több adót fizet, és a fogyasztásával is nagyobb mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság egészéhez, vagyis egy ilyen állás többet ér, mint egy alacsonyabb képzettséget igénylő szakmunkás pozíció. A nemzetgazdasági érdek az, hogy minél kisebb támogatással lehessen hazánkba csábítani befektetéseket, illetve lehetőleg olyan ágazatokban valósuljanak meg ezek a beruházások, amiknek nagy a hozzáadott értékük. Az elmúlt két évben az Orbán-kormány 27 támogatási szerződést írt alá a cégekkel, ezek közül csupán egyetlen esetben – ez a Richter Gedeon – fordult elő, hogy nem gyártásra adta a pénzt. Miközben a kabinet az idei évre megduplázta az egy munkahelyre jutó állami támogatás összegét, azzal párhuzamosan szinte kizárólag alacsony hozzáadott értékű termelésre adott pénzt. Nem csoda, hogy egyetlen év leforgása alatt hat helyet zuhant hazánk versenyképessége a Világgazdasági Fórum felmérése alapján.