Egészen elképesztő folyamat zajlott le az elmúlt két évben a hazai gazdaságban, miután a kormány megduplázta a nagyvállalatoknak és a multinacionális cégeknek juttatott állami támogatások arányát, legalábbis ami a munkahelyteremtést illeti.
Lapunk megvizsgálta az elmúlt tizenkét év egyedi kormánydöntések alapján kiosztott állami támogatások adatait. A statisztikákból az derül ki, hogy a 2005 és 2010 között regnáló szocialista kormányok összesen 112,8 milliárd forinttal támogatták hat éven keresztül a különböző cégek által létesített 24,5 ezer új álláshelyet. Az Orbán-kormány azonban még nagyvonalúbb volt a nagyvállalatokkal és multinacionális cégekkel: 2011 és 2016 között közel ugyanannyi állásért (25 ezer munkahelyért) 163,6 milliárd forintot fizetett. Míg a szocialista kabinetek átlagosan 4,6 millió forintot áldoztak egyetlen újonnan létrejövő álláshelyre, addig a Fidesz már 6,5 millió forintot fizetett ugyanannyi idő alatt. (Nem vettük figyelembe az időközben visszavont támogatási szerződéseket, illetve az idei adatok december 15-ei állapotot tükröznek.)
Különösen drámaian nőtt a kormány által elköltött összegek aránya az elmúlt két évben. Ma már ott tartunk, hogy az Orbán-kormány saját hatáskörében eljárva a tavalyi 9,8 millió forint után idén már 12,2 millió forinttal jutalmazott egyetlen újonnan létrejövő állást, vagyis majdnem négyszer annyit adott, mint a multinacionális cégek és hazai nagytőkések barátjának tartott balliberális kabinetek. A jelenlegi 258 ezer forintos átlagos bruttó bérrel számolva ez azt jelenti, hogy a kormány lényegében négy évre előre kifizeti az új alkalmazott bérét minden adóval és járulékkal együtt, amilyen jellegű dotációról a magyar kis- és közepes vállalatok nem is álmodhatnak. Tavaly a Béres Gyógyszergyár Zrt. járt a legjobban, miután 60 új munkahely létrehozását vállalta egy 3 milliárd forintos beruházás során, amelyet a kormány 1,5 milliárd forinttal támogatott. A cég tehát 26 millió forintnyi közpénzt kapott a kormánytól egyetlen új munkahelyért. Idén szintén egy gyógyszergyár vitte a prímet: a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. 125 új munkahelyért cserébe közel 5 milliárd forintos állami dotációt kapott, vagyis állásonként 39,6 millió forintot. A cég 15 milliárd forintos beruházást vállalt a szerződésben.
A Béres esetében kevesebb mint 9, a Richternél közel 13 évre kifizeti az állam a nemzetgazdasági átlagos bruttó bért. Mindkét cég gyógyszergyártásra kapta a támogatást, igaz, a Richter esetében az összeg egy része kutatás-fejlesztésre ment, ahol értelemszerűen magasabb fizetések vannak, mint a fizikai munkát igénylő gyártás területén. Tavaly az Audi és egy titokzatos projektcég, a Tisza-TK Kft. kapta a legtöbb állami támogatást, 6 és 9 milliárd forintot. A projektcégben egyébként az állami Eximbanknak és a nemrég privatizált MKB Banknak is zálogjoga van. Idén a Thyssen Krupp örülhetett a legjobban, miután a kormány 10,6 milliárd forinttal támogatta a külföldi cég jászfényszarui beruházását. Érdekesség, hogy a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. 2014-ben és tavaly is kapott egyedi kormánydöntés alapján támogatást. Előbb 1,5, majd 1,3 milliárd forinthoz jutott 358, illetve 211 munkahelyért cserébe. E szerint a Csányi Sándorhoz köthető szuper vágóhíd lényegében a teljes létszámra, 569 főre megkapta a támogatást már évekkel korábban, hisz a vágóhíd termelése csak jövőre indul el, az első években mintegy 500 fős munkavállalói létszámmal. A cég csak a kapacitás teljes felfutása után éri el a „több mint 550 fős alkalmazotti létszámot”.
Az egyedi kormánydöntés szerinti állami támogatás bevett gyakorlatnak számít. Lényege, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérnek a kormányzattól pénz vagy adókedvezmény formájában. Nem mindegy azonban, hogy milyen szektorban valósulnak meg a befektetések, mivel egy programozó matematikus négyszer annyit keres, mint egy gyári munkás, több adót fizet, és a fogyasztásával is nagyobb mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság egészéhez, vagyis egy ilyen állás többet ér, mint egy alacsonyabb képzettséget igénylő szakmunkás pozíció. A nemzetgazdasági érdek az, hogy minél kisebb támogatással lehessen hazánkba csábítani befektetéseket, illetve lehetőleg olyan ágazatokban valósuljanak meg ezek a beruházások, amiknek nagy a hozzáadott értékük. Az elmúlt két évben az Orbán-kormány 27 támogatási szerződést írt alá a cégekkel, ezek közül csupán egyetlen esetben – ez a Richter Gedeon – fordult elő, hogy nem gyártásra adta a pénzt. Miközben a kabinet az idei évre megduplázta az egy munkahelyre jutó állami támogatás összegét, azzal párhuzamosan szinte kizárólag alacsony hozzáadott értékű termelésre adott pénzt. Nem csoda, hogy egyetlen év leforgása alatt hat helyet zuhant hazánk versenyképessége a Világgazdasági Fórum felmérése alapján.
