Intézményesített korrupció

A Fidesz–KDNP egy olyan automatizmust épített, amely szinte magától pumpálja a közpénzt magánzsebekbe.

Hatalmas várakozás előzte meg a 2010-es választásokon győztes Fidesz–KDNP pártszövetség kormányzati tevékenységét. Titkon még azok is reménykedtek, hogy jobb világ jön, akik nem a polgári tömörülésre szavaztak. Az „elmúlt nyolc év” szocialista kormányzata fullasztó korrupciót hagyott maga után, és az áporodott levegőn csak egy alapos szellőztetés segíthetett volna. Hamar csalódnia kellett annak, aki abban bízott, hogy Orbán Viktor kinyitja végre azt a bizonyos ablakot, de nemhogy kereszthuzatot nem csinált, még a szellőzőrostélyokat is hamar betömködte.

A Transparency International tegnap hozta nyilvánosságra a legfrissebb felmérését, amely azt kutatta, hogy mennyire javult vagy hanyatlott egy-egy ország korrupciós fertőzöttsége. A tanulmány szerint Magyarország az 57. helyre esett vissza, vagyis drasztikusan romlott a helyzet. Érdemes megjegyezni, hogy 2009-ben, amikor már csúcsra járatódott a korrupció hazánkban, még sokkal előkelőbb pozícióban, a 46. helyen álltunk. Azóta azonban folyamatos a hanyatlás. Nemcsak a visszaélések gyakorisága növekedett, hanem az ellopott pénzek mennyisége is. Míg például a szocialistáknak 300 millió forintos kakaóbiztos számítógépek miatt kellett magyarázkodniuk, addig ma már ott tartunk, hogy napi szinten röpködnek a többmilliárdos korrupciógyanús tételek. A kormány csak decemberben 907 milliárd forint elköltéséről döntött szinte hetek alatt. Hogy ebből mennyi ment alaposan átgondolt gazdaságpolitikai fejlesztésekre és mennyi a haveroknak, csak fantázia kérdése.

Ma már nem telik el úgy egy hét, hogy Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc vagy Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba ne nyerne egy-egy újabb zsíros közbeszerzést. Kaszinó üzemeltetésére engedélyt pedig ma már kizárólag Andy Vajna kormánybiztos kaphat Magyarországon. De a politikától „független” Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek sem esett nehezére több mint 260 milliárd forint közpénz jellegét veszni hagyni, és az általa alapított alapítványokba pumpálni. A közbeszerzéseket konkrét cégekre írják ki, a számlákat túlárazzák, a fideszes többségű Országgyűlésben pedig futószalagon gyártják a korrupciót megkönnyítő törvényeket. Ennek ékes példája a letelepedésikötvény-program, amelynek eddigi hasznát, mintegy 130 milliárd forintot a kormánnyal jó viszonyt ápoló, egyébként adóparadicsomokban bejegyzett, offshore cégek zsebelték be.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Fidesz–KDNP intézményesítette a korrupciót, egy olyan automatizmust épített, amely szinte magától pumpálja a közpénzt magánzsebekbe. Mindezt úgy sikerült kivitelezni, hogy a korrupció ellen küzdő civil szervezetek ajánlásait is messzemenőkig „megfogadta” a kormány: teljesen transzparens módon folyik a lopás, mindenki tudja, hogy ki a tolvaj, kihez megy a pénz. Nem is titkolják. Lánczi András, a kormányzat agytrösztjének is nevezett Századvég Alapítvány elnöke egy évvel ezelőtt nyíltan elmondta, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Ez a fajta cinizmus már a Fidesz-szavazóknál is kiverte a biztosítékot. A baloldali elhajlással nem vádolható Professzorok Batthyány Köre által készített elemzésben pedig azt olvashattuk néhány nappal ezelőtt a kormányzatról, hogy „egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre”.

Orbán Viktor levélben reagált a konzervatív szakemberekből álló társaság megjegyzéseire, amiben a kormányzati gazdaságpolitika sikereit sorolta. Csak remélni tudjuk, hogy az 53 oldalas levél írása közben a kormányfő nem nyitotta ki a parlamenti dolgozószobája Dunára néző ablakát. A szmogban fuldokló főváros levegője ugyanis aligha segíthet a korrupcióban, a közpénzek eltulajdonításában bűzölgő kormányzati terek kiszellőztetésében.