– A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.
Márpedig ez a korrupciós szint igen lehangoló. A TI által bemutatott adatok szerint Magyarország 7 helyet visszacsúszva már csak 57. a világ korrupciós ranglistáján, a 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán elért 48 pontos eredmény pedig az elmúlt hat év legrosszabb adata. Az ország korrupció elleni teljesítménye drasztikusan visszaesett az Európai Unión, valamint a régión belül is, így már Romániával vagyunk egy szinten, és csak Bulgáriát, Olaszországot és Görögországot előzzük meg.
Az üzleti szereplők is elégtelennek ítélik a magyar kormány korrupció elleni intézkedéseit. A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi felmérése szerint Magyarország, miközben 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a 69. volt ezen a listán. Kirívóan rossz az állami intézmények megítélése, a 2001-es 26. helyről ugyanis 2016-ra a 114. helyre csúszott az ország. Sokatmondó, hogy az üzletemberek Magyarországon a szabályozási bizonytalanságot és a korrupciót jelölték meg mint a sikeres üzlet legfőbb akadályait.
A magyar adatokat ismertetve Martin József Péter elmondta, hogy nagyon kevés pozitív tendencia figyelhető meg Magyarországon. Jobb lett azonban a helyzet az utcai korrupció – azaz a hétköznapi életben történő, állampolgárok által elkövetett lefizetések – esetében. – A legnagyobb eredmény a rendőri intézkedéseknél mutatható ki, azaz egyre kevesebb alkalommal kell fizetni nekik kenőpénzt. A hálapénz esetében viszont nincs előrelépés, továbbra is a rendszer szerves részét képezi, e nélkül össze is omolna a hazai egészségügy – tette hozzá.