– A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.
Márpedig ez a korrupciós szint igen lehangoló. A TI által bemutatott adatok szerint Magyarország 7 helyet visszacsúszva már csak 57. a világ korrupciós ranglistáján, a 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán elért 48 pontos eredmény pedig az elmúlt hat év legrosszabb adata. Az ország korrupció elleni teljesítménye drasztikusan visszaesett az Európai Unión, valamint a régión belül is, így már Romániával vagyunk egy szinten, és csak Bulgáriát, Olaszországot és Görögországot előzzük meg.
Az üzleti szereplők is elégtelennek ítélik a magyar kormány korrupció elleni intézkedéseit. A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi felmérése szerint Magyarország, miközben 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a 69. volt ezen a listán. Kirívóan rossz az állami intézmények megítélése, a 2001-es 26. helyről ugyanis 2016-ra a 114. helyre csúszott az ország. Sokatmondó, hogy az üzletemberek Magyarországon a szabályozási bizonytalanságot és a korrupciót jelölték meg mint a sikeres üzlet legfőbb akadályait.
A magyar adatokat ismertetve Martin József Péter elmondta, hogy nagyon kevés pozitív tendencia figyelhető meg Magyarországon. Jobb lett azonban a helyzet az utcai korrupció – azaz a hétköznapi életben történő, állampolgárok által elkövetett lefizetések – esetében. – A legnagyobb eredmény a rendőri intézkedéseknél mutatható ki, azaz egyre kevesebb alkalommal kell fizetni nekik kenőpénzt. A hálapénz esetében viszont nincs előrelépés, továbbra is a rendszer szerves részét képezi, e nélkül össze is omolna a hazai egészségügy – tette hozzá.
A felmérések szerint a magyarok a korrupciót tartják az egyik legnagyobb problémának, viszont csak nagyon kevesen – mindössze minden ötödik ember – jelentenék a hatóságoknak, ha korrupciós esetet tapasztalnának. Hasonló eredményeket Fehéroroszországban és Oroszországban mértek.
– A TI hiába tett büntetőfeljelentést a legfőbb ügyésznél, nem indult nyomozás a nemzeti vagyon megkárosítása miatt. A hatóságok részrehajlásának következtében az alapítványok még a közbeszerzések törvénysértő mellőzését is megúszták: a szerződéseik értéke után kiszabható 15 százalékos bírságnak csak az ötödét kellett kifizetniük – tette hozzá.„Az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon” – mondta Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója. Példaként a Magyar Nemzeti Bankot említette, állítása szerint ugyanis a jegybank összesen közel 267 milliárd forintot „alapítványozott el”. A Pallas Athéné alapítványok nem szűkmarkúak a közpénzzel, hiszen abból százmilliós nagyságrendben osztottak a jegybank vezetéséhez közel álló személyeknek - fogalmazott.
A TI Korrupció Érzékelési Indexe szerint egyébként – a korábbi évekhez hasonlóan – tavaly is a skandináv országok – Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia –, továbbá Új-Zéland és Svájc találhatók a világranglista élén, de Kanada és Hollandia is befért az első tízbe. Ezekben az országokban stabil a demokrácia és jól működik a gazdaság, a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, szabad a sajtó, érvényesülnek az emberi jogok és független az igazságszolgáltatás.
A lista végén Líbia, Szudán, Jemen, Szíria, Észak-Korea, Dél-Szudán, valamint Szomália található. Ezekben az országokban a korrupció óriási szegénységet okoz, több országban is diktatúra vagy anarchia uralkodik.
Az országok többsége rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott a korrupció ellen, a vizsgált 176 ország közül ugyanis 121 állam 50 pontnál kevesebbet ért el.
Az egyik legnagyobb vesztes a G-20 tag Törökország volt: tovább folytatva az évek óta tartó visszaesést, tavaly 9 helyezést rontott és immár a világ 75. legkorruptabb országának számít. Nagyot bukott a szintén a G-20-ba tartozó Dél-Korea is, amely a 2015-ös 37. helyezését egyetlen év alatt az 52. pozícióra rontotta.
Kovács Zoltán kormányszóvivő érdekesnek tartja, hogy a Transparency Internationalnek (TI) 2010 előtt - a Gyurcsány-Bajnai kormányzás időszaka alatt, amikor alapvető problémák voltak közpénzfelhasználással - nem volt jelentős észrevétele.
Zéró tolerancia? Érdekes!
A kormányszóvivő az MTI-nek reagált a jelentésre. Szerinte „érdekes”, hogy a Transparency International 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt „szétlopták az európai uniós forrásokat”, óriási bajban volt a közpénzfelhasználás, és csökkent a gazdasági növekedés. Ebben az időszakban egy sor olyan jel volt, ami arra utalt, hogy alapvető problémák vannak a közpénzek kezelésével, mégis elmaradt ez a kritika – tette hozzá.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az elmúlt években új tendencia bontakozott ki, hiszen a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a tartós növekedési pálya pedig lehetővé tette, hogy egyre több célra jusson pénz, így indulhattak el az életpályamodellek és a bérrendezés. „Minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval” – fogalmazott. Kovács hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban, zéró tolerancia van ebben a tekintetben.
A Transparency International később közleményben azt írta, alaptalan a kormányszóvivő állítása, a szervezet „nemcsak a jelenlegi, hanem az előző kormányt is bírálta a korrupció elleni gyenge teljesítménye miatt”. „Érdekes, hogy a Fidesz ellenzékben még adott a Transparency International Magyarország szavára” – fűzték hozzá.
Martin József Péter erre reagálva arra emlékeztetett, hogy 2010 előtt is bírálták a hazai viszonyokat, 2008-ban pedig azt állapították meg jelentésükben, hogy intézményesült a korrupció.
