Felülről vezérelt a korrupció Magyarországon

A TI jelentése szerint a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon.

A felmérések szerint a magyarok a korrupciót tartják az egyik legnagyobb problémának, viszont csak nagyon kevesen – mindössze minden ötödik ember – jelentenék a hatóságoknak, ha korrupciós esetet tapasztalnának. Hasonló eredményeket Fehéroroszországban és Oroszországban mértek.

– A TI hiába tett büntetőfeljelentést a legfőbb ügyésznél, nem indult nyomozás a nemzeti vagyon megkárosítása miatt. A hatóságok részrehajlásának következtében az alapítványok még a közbeszerzések törvénysértő mellőzését is megúszták: a szerződéseik értéke után kiszabható 15 százalékos bírságnak csak az ötödét kellett kifizetniük – tette hozzá.„Az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon” – mondta Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója. Példaként a Magyar Nemzeti Bankot említette, állítása szerint ugyanis a jegybank összesen közel 267 milliárd forintot „alapítványozott el”. A Pallas Athéné alapítványok nem szűkmarkúak a közpénzzel, hiszen abból százmilliós nagyságrendben osztottak a jegybank vezetéséhez közel álló személyeknek - fogalmazott.

A TI Korrupció Érzékelési Indexe szerint egyébként – a korábbi évekhez hasonlóan – tavaly is a skandináv országok – Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia –, továbbá Új-Zéland és Svájc találhatók a világranglista élén, de Kanada és Hollandia is befért az első tízbe. Ezekben az országokban stabil a demokrácia és jól működik a gazdaság, a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, szabad a sajtó, érvényesülnek az emberi jogok és független az igazságszolgáltatás.

A lista végén Líbia, Szudán, Jemen, Szíria, Észak-Korea, Dél-Szudán, valamint Szomália található. Ezekben az országokban a korrupció óriási szegénységet okoz, több országban is diktatúra vagy anarchia uralkodik.

Az országok többsége rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott a korrupció ellen, a vizsgált 176 ország közül ugyanis 121 állam 50 pontnál kevesebbet ért el.

Az egyik legnagyobb vesztes a G-20 tag Törökország volt: tovább folytatva az évek óta tartó visszaesést, tavaly 9 helyezést rontott és immár a világ 75. legkorruptabb országának számít. Nagyot bukott a szintén a G-20-ba tartozó Dél-Korea is, amely a 2015-ös 37. helyezését egyetlen év alatt az 52. pozícióra rontotta.

Kovács Zoltán kormányszóvivő érdekesnek tartja, hogy a Transparency Internationalnek (TI) 2010 előtt - a Gyurcsány-Bajnai kormányzás időszaka alatt, amikor alapvető problémák voltak közpénzfelhasználással - nem volt jelentős észrevétele. 

Zéró tolerancia? Érdekes!

A kormányszóvivő az MTI-nek reagált a jelentésre. Szerinte „érdekes”, hogy a Transparency International 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt „szétlopták az európai uniós forrásokat”, óriási bajban volt a közpénzfelhasználás, és csökkent a gazdasági növekedés. Ebben az időszakban egy sor olyan jel volt, ami arra utalt, hogy alapvető problémák vannak a közpénzek kezelésével, mégis elmaradt ez a kritika – tette hozzá.

Ugyanakkor hangsúlyozta: az elmúlt években új tendencia bontakozott ki, hiszen a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a tartós növekedési pálya pedig lehetővé tette, hogy egyre több célra jusson pénz, így indulhattak el az életpályamodellek és a bérrendezés. „Minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval” – fogalmazott. Kovács hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban, zéró tolerancia van ebben a tekintetben.

A Transparency International később közleményben azt írta, alaptalan a kormányszóvivő állítása, a szervezet „nemcsak a jelenlegi, hanem az előző kormányt is bírálta a korrupció elleni gyenge teljesítménye miatt”. „Érdekes, hogy a Fidesz ellenzékben még adott a Transparency International Magyarország szavára” – fűzték hozzá.

Martin József Péter erre reagálva arra emlékeztetett, hogy 2010 előtt is bírálták a hazai viszonyokat, 2008-ban pedig azt állapították meg jelentésükben, hogy intézményesült a korrupció.