Először fogadott el a francia nemzetgyűlés határozatot a Nemzeti Tömörülés javaslatára

Az 1968-as francia–algériai megállapodás elítélését kimondó javaslatot fogadott el a francia nemzetgyűlés. Ez volt az első olyan előterjesztés, amelyet a Marine Le Pen nevével fémjelezett Nemzeti Tömörülés javaslatára fogadtak el.

Marine Le Pen francia jobboldali politikus Fotó: TELMO PINTO Forrás: NurPhoto

A megállapodás felmondása a Nemzeti Tömörülés egyik követelése évek óta.

Bár az elfogadott határozatnak nincs jogszabályi értéke, Marine Le Pen azt kérte a kormánytól, hogy „vegye figyelembe” ezt a szavazást, amely felszólít az algériaiaknak különleges bevándorlási és tartózkodási feltételeket biztosító megállapodás felmondására.

Bár Emmanuel Macron 2022-ben közeledést kezdeményezett Algériával a gyarmati múlt újraértékelésével, a két, gazdasági és biztonsági szempontból partneri viszonyban álló ország között mégis egyre több feszültség halmozódott fel, elsősorban azt követően, hogy Franciaország megváltoztatta álláspontját Nyugat-Szaharával kapcsolatban. Az egykori spanyol gyarmat nagyrészt Marokkó ellenőrzése alatt áll, de igényt tart rá a Polisario Front nevű szaharai függetlenségi szervezet is, amely Algéria támogatásával népszavazást követel az önrendelkezésről. 2024 július végén Emmanuel Macron elnök úgy fogalmazott, hogy Nyugat-Szahara jövője „a marokkói szuverenitás keretein belül” van. Ez közeledést eredményezett a marokkói vezetéssel, és újabb válságot Algírral.

A 2024 novemberében Algírban letartóztatott francia-algériai író, Boualem Sansal bebörtönzése – akit azzal vádoltak, hogy átvette Marokkó álláspontját ebben a konfliktusban – tovább súlyosbította a feszültségeket. Ezt követően, 2025 januárjában újabb válság következett, amikor is több algériai influenszert letartóztattak Franciaországban, mert erőszakos cselekedetekre szólítottak fel, elsősorban az algériai hatalom ellenzőivel szemben. Franciaország emellett azzal vádolja egykori gyarmatát, hogy megtagadja a Franciaországból kiutasított állampolgárainak visszavételét.

Frissítés: Sébastien Lecornu miniszterelnök este úgy vélte, hogy a megállapodást „újra kell tárgyalni, mert az egy letűnt kor emléke”.

A kormányfő a normandiai Carentanban tett látogatása során ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy „a köztársasági elnök felelős a (nemzetközi) szerződésekért, ő tárgyalja és írja alá azokat”, és „Franciaország külpolitikáját (...) nem parlamenti határozatok határozzák meg”.

A nem kötelező érvényű szöveget a francia parlament alsóháza egyetlen szavazati többséggel fogadta el, a jobbközép Köztársaságiak és Emmanuel Macron államfő első kormányának miniszterelnöke, Édouard Philippe (2017-2020) centrista pártjának, a Horizontoknak a támogatásával. A szavazáskor a baloldali frakciók képviselőinek többsége nem volt jelen a teremben. 

Borítókép: Marine Le Pen francia jobboldali politikus (Fotó: NurPhoto)