Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az illegális migráció több mint egy évtizede tartó nyomás alatt tartja Európát, és a következményei mind súlyosabbak. Magyarország a határkerítésnek és a szigorú jogszabályoknak köszönhetően meg tudta állítani az illegális bevándorlást, míg Nyugat-Európában komoly társadalmi és biztonsági válság alakult ki. Az integrációs politika kudarcot vallott, a nagyvárosokban no-go zónák és migránsgettók jöttek létre, a közbiztonság pedig drámaian romlott.
Németországban egymást érik a késeléses és gázolásos támadások, Franciaországban a külvárosi zavargások és a rendőrök elleni támadások jelzik az integráció válságát, Nagy-Britanniában pedig nő az elégedetlenség az illegális bevándorlás következményei miatt.
A közbiztonság kérdése mára mindennapi társadalmi vitává vált. Friedrich Merz, a német kancellár nemrég úgy nyilatkozott: Németország számos városa már nem biztonságos a nők számára. A politikus szerint kijelentését széles körű társadalmi támogatás övezi:
Kérdezzék meg a lányaikat, barátaikat, ismerőseiket: mindenki tudja, hogy ez valós probléma – különösen sötétedés után. A közterületek biztonsága alapfeltétele annak, hogy az emberek újra megbízzanak a politikában
Gönczi Róbert szerint az európai migrációs rendszer súlyos válságban van: a párhuzamos társadalmak, a radikalizáció és a kitoloncolások elmaradása miatt a kontinens biztonsága napról napra romlik. Az elemző szerint jelenleg több tízezer olyan ember tartózkodik az Európai Unió területén, akit már rég ki kellett volna toloncolni – de az uniós jogrendszer és a politikai korlátok miatt ez szinte lehetetlen.
„Talán leginkább az eleveníthette most fel ezt a vitát Európában, hogy Friedrich Merz újságírói kérdésre úgy válaszolt: már a fiataljaink félnek sötétedés után kimenni az utcára” – idézte fel Gönczi Róbert. Mint mondta, ez a kijelentés jól rámutat arra a társadalmi feszültségre, amely mára mindennapossá vált Nyugat-Európában.
Az elemző szerint a migrációs helyzet több dimenzióban is válságos.
Számtalan problémáról lehetne beszélni: a párhuzamos társadalmakról, a radikalizációról, az elképesztő mennyiségű irreguláris bevándorlásról. De talán a legégetőbb és jelenleg még kezelhető kérdés a kitoloncolások ügye.
Gönczi Róbert felidézte, hogy nemrég húsz schengeni tagállam írt közös levelet Magnus Brunnernek, az Európai Bizottság migrációért és belügyekért felelős biztosának, amelyben az afgán kitoloncolások felgyorsítását sürgették.
Jelenleg 23 ezer kitoloncolásra váró afgán tartózkodik az Európai Unió területén. Közülük mindössze 435 tért haza – ez mindössze kétszázalékos sikerességi ráta, ami rendkívül alacsony
– mondta az elemző.
A szakértő szerint különösen aggasztó, hogy a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények többségét olyan személyek követik el, akiket korábban már kiutasítottak volna, de a kitoloncolásuk végrehajtása meghiúsult. Gönczi rámutatott, hogy az egyik legnagyobb probléma az uniós jogrendszer saját korlátja.
Az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint olyan országokba kellene visszatoloncolni embereket, amelyeket az EU nem tekint biztonságos harmadik országnak. Ilyen például Afganisztán.
Mint mondta, a tálibok által vezetett Afganisztánban súlyos emberi jogi visszaélések történnek, ezért az EU-ban jogi akadálya van annak, hogy oda visszaküldjenek bárkit.
Ha egy tagállam mégis végrehajtaná a kitoloncolást, az könnyen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt találhatná magát – teljesen logikusan, hiszen az európai jog ennek a kereteit pontosan meghatározza
– magyarázta.
A szakértő szerint éppen ezért elengedhetetlen lenne a jogi keretek újragondolása, és a biztonságos harmadik országok körének bővítése.
A másik fontos vita – Gönczi szerint – Alexander Dobrindt német belügyminiszterhez köthető, aki az illegálisan érkezők és bűnelkövetők azonnali kitoloncolását sürgeti. A felvetés lényege, hogy ne a kibocsátó országokba, hanem biztonságos tranzitországokba szállítanák a kiutasítottakat – addig, amíg a származási országuk nem válik biztonságossá.
Ezt nevezzük externalizációnak – voltak már kísérletek erre az elmúlt években, de most talán ez tűnik a legéletképesebbnek, legalábbis átmenetileg
– mondta Gönczi.
Ugyanakkor hozzátette: a siker attól is függ, mennyire hajlandó az Európai Bizottság enyhíteni a jelenlegi jogi elvárásokat a biztonságos harmadik országokkal szemben.
A bizottság már jelezte, hogy tagállami hatáskörbe helyezné annak eldöntését, mi számít biztonságos harmadik országnak, de Gönczi Róbert szerint kérdéses, mennyire lesz ez valóban politikailag semleges.
Őszintén szólva, élnék némi egészséges szkepszissel. Ha például Németország kijelent valamit biztonságos harmadik országnak, az Brüsszelben nyilván más fogadtatásra talál, mint ha ugyanezt Magyarország vagy Lengyelország tenné
– jegyezte meg az elemző.
Összességében Gönczi Róbert rámutatott: a megoldás lehetősége ott van az uniós döntéshozók kezében, de kérdés, megvan-e a politikai akarat. Brüsszel és a baloldali elit még mindig úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. A hallgatás ára azonban napról napra nő.
Borítókép: Migránsok úton Európa felé (Fotó: AFP)
Irány Budapest!
Halál, füst, és roncsok.
A fedélzeten tartózkodó tizenkét ember közül senki sem élte túl a katasztrófát.
Ukrajna segítene neki ebben.
Irány Budapest!
Halál, füst, és roncsok.
A fedélzeten tartózkodó tizenkét ember közül senki sem élte túl a katasztrófát.
Ukrajna segítene neki ebben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A férfi forrásaink szerint egy ismerőse autóját rongálta meg.
A Tisza Párt elnöke álhírekkel igyekszik támadni a Békemenetet.
A katasztrófavédelem eljárást indít.
A terhes feleségét meg prostitúcióra kényszerítette.
Irány Budapest!
Halál, füst, és roncsok.
A fedélzeten tartózkodó tizenkét ember közül senki sem élte túl a katasztrófát.
Egy ócska libernyák s…ggfej megpróbálja provokálni a magyar férfit, de felsül.
Nem erőszakkal kellene véghez vinni a generációváltást sem.
PM Orban spoke to Hungary’s public broadcaster M1 in Rome about the papal audience.
Ukrajna segítene neki ebben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
