Úgy tűnik, nem megy át arrafelé a fideszes üzenet. Az itthoni nyilvánosság uralására tett erőfeszítéseknek, az erre elherdált forrásoknak vitathatatlanul van hozadékuk, a tematizációs ámokfutás közel sem eredménytelen. A Fidesz töretlen népszerűsége is ezt mutatja. Ha ezen a 93 ezer négyzetkilométeren változatlan vehemenciával fehérezik a feketét, arra még mindig van vagy kétmillió választópolgárnyi kereslet. De a pillanat hazai uralása kissé nyugatabbra semmit sem ér. Onnan nézvést a hazugság annak látszik, ami: hazugságnak. A paródia meg paródiának.
Viszont ha minden így megy tovább, eljöhet annak az ideje is, hogy komolyan vegyük Engel felvetéseit. Miszerint: miért nem lépünk ki az EPP-ből és az EU-ból? Gyakorlatilag és tényszerűen?
Orbán Viktortól tudjuk – igaz, több mint másfél évtizeddel ezelőtt mondta –, hogy az Európai Unión kívül is van élet. Az sem kötelező, hogy egy párt – európai képviselőivel egyetemben – feltétlenül az EPP-nek és frakciójának legyen a tagja. Elvolt a Fidesz a Liberális Internacionáléban is jó ideig, és semmi különös nem történt, amikor otthagyta.
De azért nem tréfadolog ez. Az első fele semmiképpen. Úgyhogy azt még reméljük, hogy ilyen és hasonló következményekkel nem számolt a miniszterelnök akkor, amikor elindította újabb hadjáratait. Érte és a pártjáért egyáltalán nem lenne kár, Magyarországot mindazonáltal eléggé tudnánk sajnálni.
