Merthogy uniós szintű együttműködésre a migráció tekintetében égető szükség van. Igaz ugyan, hogy az uniós–török alkuval a balkáni útvonalat sikerült stabilizálni, de ha a klímaváltozás és a szegénység miatt még az eddiginél is többen indulnak meg Fekete-Afrikából Európa felé, hatékony összefogás nélkül nem tudunk velük mit kezdeni. Hatványozottan igaz ez úgy, hogy a korábban a stabilitást biztosító, bevándorlók tömegét megállító Kadhafi-féle Líbiából mára csak egy frakciók mentén gyakorlatilag több részre szakadt, bukott állam maradt. Az már csak hab a tortán, hogy ma az a Franciaország és Olaszország veri leghangosabban az asztalt a menekültügyi rendszer reformjáért, akik Líbia bombázásával alaposan hozzájárultak a földközi-tengeri régió destabilizálásához.
A Földközi-tengerre nem lehet kerítést építeni, és az embercsempészeket is csak bizonyos hibaszázalékkal lehet kiszűrni. El kell dönteni, kiket vagyunk hajlandók befogadni, kiket utasítunk vissza, mely országokat fogjuk fel biztonságosnak, és hogy kiket tekintünk partnernek a térségből. Ez utóbbi szempontból üdvözlendő, hogy Európa megpróbál megegyezni Líbiával, és migrációs hotspotot nyitni az ország területén – itt döntenék el, ki jogosult Európába lépni, és ki nem. Kérdés persze, hogy Líbia együtt akar-e működni, és ha igen, milyen árat kér érte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!