A palesztin–izraeli viszály pedig olyan régi és szövevényes, hogy konkrét nemzedékek nőttek fel és haltak poraikba úgy, hogy az esti híradó egyeztetésekről, tárgyalásokról, közvetítőkről, nézeteltérésekről, központi kérdésekről adott hírt, a végén mégis gyerekek hajigálták kővel a tankot, rakéta csapódott a menekülttáborba, s pokolgép robbant az étteremben. Békét soha senki nem tudott hozni a Szentföldre. Akik pedig ma Isten nevében gyilkolnak meg másokat, azok becsapják a világot és magukat, hiszen Isten soha senkinek sem akarta a halálát, csakis az emberek torzították el a világos elveket annyira, hogy igazolható legyen a halál.
Most várunk, mint advent idején. Hátha Kína felismeri, hogy a katolikus hívek nem jelentenek ötödik hadoszlopot az országban, a „felébredt” arab államok nem tekintik biankó csekknek a megszerzett hatalmat, hanem felelősségteljesen, minden érdeket szem előtt tartva alakítják ki az új rendet. S leginkább arra, hogy a pápa üzenetét idén valaki komolyan veszi. Ha csak egy ember úgy dönt, hogy lövés helyett imádkozik, már győzött a Megváltó.
Sitkei Levente
