Furcsa látni, hogy az SZDSZ megszűnésével mintha nagyobb erőre kapna ez a mentalitás, s a bukott párt prominensei is aktívabbá válnának. A korábbi pártjukat a sírig vezető, illetve abba belehelyező politikusok szerepelnek, szakértenek, a legkorruptabbja a korrupcióról, Budapest megnyomorítója az elveszett szabadságról ír könyvet; elárasztják az úgynevezett demokratikus ellenzék tereit, fórumait. Némelyikük már elfoglalta a politikai túlélést – talán – biztosító helyet az ellenzéki együttműködés nagy hajóján, mások még csak igyekeznek felkapaszkodni rá. Az egykori SZDSZ ökle, a vélemény(de)formáló médiaértelmiség pedig régi, kipróbált módszereivel, az itthoni kultúrharc kiprovokálásával és az ország külföldi lejáratásával próbál valamiféle kormányváltó hangulatot gerjeszteni. Jó részük Mesterházy Attilát Bajnai Gordon mögé parancsolná, Gyurcsány Ferencet rehabilitálná.
Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek. Az adósságuk pedig már nem az ő gondjuk.
