A Fidesz–KDNP-nek nemcsak a sikere történelmi, hanem a felelőssége is: ha összeforrasztani nem is tudja ezt a kettészakadt társadalmat, legalább meg kell teremtenie a józan párbeszéd, a közös cél érdekében való együttműködés elemi feltételeit. Számtalan területen vannak súlyos gondok Magyarországon, ez a hely nem is volna elég a felsorolásukra.
A választópolgár megtette, amit megkövetelt a haza: nagy számban elment az urnákhoz, és kifejezte szándékát. Aki most úgy érzi, hogy elvesztek az álmai és reményei, ne csüggedjen – tartással, belső derűvel, a maradandó értékekhez való ragaszkodással ennél jóval súlyosabb és reménytelenebb helyzet is túlélhető. Ha elég erősek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodnak, nem csak négy esztendőt, négyszer ennyit is kibírnak. Aki pedig a győzelem mámorában revansot venne, gondoljon arra, hogy a másik párt híve is érző ember, ráadásul a szerencse forgandó – egyszer eljön az az idő, amikor a most triumfáló lehet hálás egy jó időben érkező emberi gesztusnak.
Hadd osszak meg egy tapasztalatot, amit az elmúlt évtizedekben a természeti csapások és a nagy bajok helyszínére látogatva volt alkalmam alaposan megtanulni: nem az a legfontosabb kérdés az ember életében, hogy éppen milyen színű kormánya van az országnak. Ha van, aki szeressen, és akit szerethetünk, ha van mit ennünk, és van fedél a fejünk fölött, ráadásul egészségesek vagyunk mi magunk és a szeretteink, akkor nagy baj már nem lehet.
Egyébként tavasz van, a természet megújul, nekünk is itt a lehetőség az újrakezdésre.
