Zsarolás és kapituláció

Megszavazta a görög parlament, hogy megalázkodhasson azért, hogy újabb hitelekből törleszthesse most lejáró adósságait.

A görög államadósság nyilvánvalóan visszafizethetetlen (minden egyes lakosra kilencmillió forintnyi államadósság jut), és ezt már nemcsak a görögök állítják, hanem nemzetközileg elismert közgazdászok, sőt, az ország egyik fő hitelezője, az IMF is. Ha azonban nem jutottak előrébb a válságkezelésben, akkor mi végre volt ez az egész cirkusz, amivel évek óta bolondították az EU nagyérdemű közönségét? Érthetetlen: ha a három görög mentőcsomag együttvéve 325 milliárd eurót tesz ki, akkor a közel hasonló népességű, a görögöknél szegényebb Magyarország államcsődjének elkerüléséhez 2008-ban miért ítélt elegendőnek 20 milliárd euró hitelt a valutaalap és az unió? A választ valószínűleg soha nem tudjuk meg, néhány mozaikot azonban máris elhelyezhetünk a képbe. Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter lemondása után elismerte: akár „a svéd himnuszt is elénekelhette volna\" a hónapokig tartó tárgyalásokon részt vevő euróövezeti pénzügyminisztereknek, annyira nem érdekelte őket a görögök válságkezelési terve. Pár napja pedig a tekintélyes Leibniz-i Gazdaságkutató Intézet publikált egy tanulmányt, amely szerint a görög válság miatt a biztonságos német bankokhoz áramló megtakarításokon és államkötvény-vásárlásokon a német állam 2010-től százmilliárd eurót nyert. És akkor a görög mentőcsomagokból megmentett európai nagybankok hasznáról még nem is beszéltünk...