1947. július. A Magyar Nemzet a Független Kisgazdapárt helyett az újság részvényeinek többségét birtokló Balogh páter mérsékelten ellenzéki Független Magyar Demokrata Pártjának támogatójává válik. A lap július 27-től új impresszummal jelenik meg: „Főszerkesztő: Hegedűs Gyula. Főmunkatárs: Parragi György.” Korábbi irányvonala nem változik.
1947. július 27. Parragi György vezércikkében felszólítja a középosztályt, hogy ne szavazzon marxista pártokra.
1948. május–június. A Magyar Nemzet több cikkben az államosítandó egyházi iskolák védelmére kel.
1949. szeptember. A hírlapok államosítását követően az új főszerkesztő a társutas kisgazdapárti újságíró és politikus, egyben a népművelési miniszterhelyettesi posztot is betöltő Mihályfi Ernő lesz; a főmunkatárs: Parragi György. Az impresszumban egy ideig még szerepel a háttérbe szorított, hatalmától megfosztott Hegedűs Gyula is, mint felelős szerkesztő és kiadó. A Magyar Nemzetbe beolvasztják a Pesti Hírlap utódlapját, a Hírlapot.
1951. február 4. Az új főszerkesztő a korábban a Nemzeti Parasztpárt színeiben politizáló újságíró, Boldizsár Iván lesz. A felelős szerkesztő: Parragi György. Boldizsár jó diplomáciai érzékkel menti át a Rákosi-diktatúrában teljesen elszürkült, a sorba beállt újságot a jövő számára. A címlapra ismét a külpolitika kerül.
1952. február 3. Megjelenik Mátrai-Betegh Béla a Rákosi-korszak legális sajtójában páratlan, bátor hangvételű, áthallásos színikritikája a Nemzeti Színház Hamletjéről. „Dánia börtön Mert az ország élén zsarnok áll Kémeket és bérgyilkosokat fogad fel, leselkedik, retteg, s önkényuralmának védelmére fegyverkezik A zsarnokságok képét – a középkoriakét csakúgy, mint a legújabbakét – vetíti háttérül a tragédia mögé ”
1954. október. A Magyar Nemzet a Nagy Imre alapította Hazafias Népfront lapjává válik.
1955. április–május. Nagy Imre miniszterelnök bukását, Rákosi Mátyás megerősödését követően a szerkesztőség egyharmadát eltávolíttatja a hatalom, többek között Mátrai-Betegh Bélát, Dutka Máriát, Matolcsy Károlyt, Dernői Kocsis Lászlót. Leváltják főszerkesztői posztjáról Boldizsár Ivánt. Az új főszerkesztő Parragi György, a lap tényleges irányítója azonban az új felelős szerkesztő, a Szabad Néptől érkező sztálinista Komor Imre lesz. Néhány hónappal később büntetésből a Szabad Néptől a Magyar Nemzethez helyezik át Gimes Miklóst és Losonczy Gézát.
1956. április–október. A Magyar Nemzet a Petőfi Kör fórumává válik.
1956. október 24. Utoljára jelenik meg a lap Komor Imre felelős szerkesztésében. Komor rövidesen Csehszlovákiába menekül a forradalom elől.
1956. október 25. A rendes újság helyett a Magyar Nemzet három különböző röpiratra emlékeztető változatban kerül az utcára. Ezután napokig nem jelenik meg a lap.
1956. október 28–29. A szerkesztőségbe megérkeznek a kisgazdapárti újságírók Pártay Tivadar vezetésével, akik a koalíciós időkre hivatkozva maguknak követelik az újságot. Az impresszumban szereplő főszerkesztőt, Losonczy Gézát helyettesítő Pethő Tibor – a lapalapító fia, a külpolitikai rovat vezetője – megállapodik velük, hogy a régi munkatársak közül senkit sem bocsátanak el. A lapot közösen szerkeszti Pártay és Pethő.
1956. október 30. Ismét megjelenik a Magyar Nemzet; a cím alól eltűnik a Hazafias Népfrontra való utalás, helyét a hagyományos „alapította: Pethő Sándor” felirat veszi át. A lap visszatér a régi évfolyamszámozáshoz, amely feltünteti az 1938–1944 közötti esztendőket is.
1956. október vége – november eleje. Pethő Tibor hívására visszatér a laphoz többek között Wesselényi Miklós, Papp Antal, Horváth Zoltán, a kiadóhivatalba Székely László.
1956. november 2. A szerkesztőségben született kompromisszum értelmében a lap vezetését háromtagú szerkesztőbizottság veszi át. Tagjai: Novobáczky Sándor, Pártay Tivadar és Pethő Tibor.
1956. november 4. A szovjet invázió napján megjelenik a Magyar Nemzet hosszú időre ismét utolsó száma az új Nagy Imre-kormány névsorával, Mindszenty hercegprímás beszédével.
1956. november 14. Néhány napra őrizetbe veszik Boldizsár Iván korábbi főszerkesztőt és Pethő Tibort.
1956. december. Felmondanak az újságírók egy részének.
1957. szeptember 8. A Hazafias Népfront lapjaként, 1945-ben kezdődő évfolyamszámozással újraindul a Magyar Nemzet. A főszerkesztő Mihályfi Ernő (1957–1972), a felelős szerkesztő pedig rövid időre Révész Jenő lesz.
1969. ősz. A hazai viszonyokat bíráló, ironikus hangvételű, irodalmi igényű cikksorozat indul a lapban Utazások a fekete Malibun címmel. A szerzők: Baróti Géza, Kristóf Attila, Ruffy Péter.
1972. augusztus 16. Megjelenik Seress Gábor Zsiga bácsi című riportja gróf Somssich Zsigmondról. A cikket támadó, a Népszabadságban megjelent glossza és a párt illetékeseinek bírálata nyomán vizsgálat indul a szerzővel, a cikket leadó szerkesztőkkel szemben.
1972. november 21. Meghal Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője.
1973. március 1. A lap új főszerkesztője Pethő Tibor (1973–1982).
1973. Vasárnapi tárcasorozat indul a lapban, állandó szerzői: Csurka István, Görgey Gábor.
1974. december 25. Sebtisztító című karácsonyi cikkével visszatér a Magyar Nemzethez Illyés Gyula.
1977. december 25. – 1978. január 1. Két részben megjelenik Illyés Gyula a határon túli – elsősorban az erdélyi – magyarság sorsát, általában a magyarság helyzetét vizsgáló cikke, a Válasz Herdernek és Adynak. Az írás hatalmas vihart kelt, a Román Írószövetség lapjában Illyés becsületét sértő szöveg lát napvilágot Mihnea Gheorghiu tollából. Az író válaszcikkének megjelentetését nem engedélyezi a pártközpont.
1979. A pártközpont a Magyar Nemzet szorosabb pártellenőrzésére főszerkesztő-helyettesként a laphoz helyezi Lőkös Zoltánt, a Vasárnapi Hírek későbbi alapító főszerkesztőjét. (1982 tavaszán távozott a laptól.) Lőkös Zoltán követelésére 1981-ben nyugdíjba megy a kulturális rovat vezetője, a polgári újságírás egyik utolsó mohikánja, Mátrai-Betegh Béla, akinek néhány cikke szálka volt a felettes hatóság szemében.
1982. július 11. Napvilágot lát Vikol Katalin Nemzeti múlt és a közgondolkodás című, egy egri vándorgyűlésről szóló beszámolója, amelynek többek között a rendszer és a demokratikus nyilvánosság, illetve a politikai pluralizmus viszonyára való hivatkozása botrányt okoz a pártközpontban.
1982. augusztus 10. Meghal Rajcsányi Károly főszerkesztő-helyettes.
1982. november. Nyugdíjazzák Pethő Tibor főszerkesztőt. Utóda a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalából érkezett Soltész István lesz (1982–1989).
1983. A Magyar Nemzet visszatér eredeti, 1938-as évfolyamszámozásához.
1987. november 14. A közmegegyezés hajszálerei címmel megjelenik Tóth Gábor interjúja Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. Pozsgay ebben részletesen beszámol a lakiteleki találkozóról, a későbbi rendszerváltó párt, az MDF születéséről, elsőként a legális sajtóban közli a lakiteleki nyilatkozatot.
1988. augusztus 25. Ötvenéves a Magyar Nemzet. Az évforduló alkalmából a fejlécre a Hazafias Népfront lapja felirat mellé visszakerül az alapító, Pethő Sándor neve.
1989–90. A Magyar Nemzet a rendszerváltozás legnépszerűbb lapja.
1990. január 13. A Hazafias Népfront lemond lapgazdai jogáról. A lap élére a szerkesztőbizottság elnökeként visszatér Pethő Tibor (1990–1996). Az új főszerkesztő: Martin József (1990).
1990 nyara. A lap privatizációja miatt egyre feszültebb a helyzet a szerkesztőségben. Politikai szembenállás alakul ki a lap hagyományos, konzervatív, nemzeti liberális felfogását és az akkori sajtó túlnyomó részére jellemző balliberális irányt képviselő újságírók, szerkesztők között. A Magyar Nemzetre két vevő, a svéd Dagens Nyheter és a konzervatív francia Hersant-csoport esélyes. Végül a kormány és a szerkesztőbizottság elnöke által támogatott Hersant vásárolja meg a Magyar Nemzet többségi részvényeit.
1990. augusztus. Martin József lemond a főszerkesztőségről. A megbízott főszerkesztő Tóth Gábor lesz.
1991. január. A tulajdonos egy évre a szerkesztőbizottság elnökét, Pethő Tibort nevezi ki főszerkesztővé.
1991. augusztus. Az újságírók egy része bizalmatlansági indítványt nyújt be a főszerkesztő ellen. A többségi francia és a kisebbségi magyar tulajdonos, valamint a munkatársak egy része kiáll Pethő Tibor mellett, cáfolva a petícióban megfogalmazott vádakat.
1991. október. A francia tulajdonos kezdeményezésére a lap megválik nyolc, a balliberális oldalhoz kötődő munkatársától. Az elbocsátást követően az újságírók többsége sztrájkba lép. A tördelők, korrektorok, olvasószerkesztők, illetve az újságírók egy része tovább dolgozik, így a munkabeszüntetés nem veszélyezteti a Magyar Nemzet megjelenését. A sztrájk ellen cikket ír a lapba Fejtő Ferenc is. Október végén, a sztrájk befejezése után az elbocsátottak többségét visszaveszik.
1992. március. Pethő Tibor mandátumának lejárta után Krasznai Zoltán (1992–93) lesz a főszerkesztő.
1993. Krasznai Zoltán távozását követően Tóth Gábor lesz a Magyar Nemzet főszerkesztője (1993–99).
1994. április. Az Hersant-csoport eladja a Magyar Nemzetet, amely hamarosan ismét teljesen magyar tulajdonúvá válik. A lapot átveszi a Mahir.
1995. A Magyar Nemzet a Postabank érdekeltségébe kerül.
1996. december 7. Meghal Pethő Tibor, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának elnöke. Utóda Kristóf Attila (1996–2000).
1999. A Magyar Nemzet új főszerkesztője Kormos Valéria (1999–2000).
2000. április 17. A Magyar Nemzet egyesül a Napi Magyarországgal. Az újjáalakított Magyar Nemzet főszerkesztője Liszkay Gábor lesz.
2015. február 6. Liszkay Gábor és néhány vezetőtársa távozását követően D. Horváth Gábor lesz a Magyar Nemzet főszerkesztője. A helyettese: Szerető Szabolcs.
2015. szeptember 21. Megújul a Magyar Nemzet online kiadása. (A főszerkesztő: Tóth Szabolcs Töhötöm.) Az online felület gyors ráncfelvarráson esik át, hogy kezdetét vegye eközben egy nagyobb átalakítás, amely a nyomtatott napilapot és az online hírportált egyaránt érinti.
2016. október 22. Megújul a Magyar Nemzet nyomtatott kiadása. A napilapot majd egy évnyi munkával, a Lovasi Eszter művészeti vezető tervei alapján újítja meg a szerkesztőség.
2016. október 22. – 2017. február 28. Lezajlik a Magyar Nemzet print és online szerkesztőségének összevonása, integrációja. Az átalakítás során megújul a szerkesztőség informatikai rendszere, az online hírportál főszerkesztője pedig az integrált szerkesztőség főszerkesztő-helyettese lesz.
2017. március 23. A másfél évig tartó átalakítás egyik mérföldköveként megújul a Magyar Nemzet online hírportálja is, az ideiglenesnek szánt dizájnváltás után elnyerve új arculatát.