Megregulázhatja a kínai vezetés a magán-techóriásokat

Szorosabbra fogja a gyeplőt Hszi Csin-ping elnök a polipként terjeszkedő kínai technológiai óriásoknál, amelyek a versenytársaik ellehetetlenítésével korlátlan hatalomra igyekeznek szert tenni. Peking az Alibaba és társai megregulázására készül, a befektetők aggódnak – számol be róla online felületén a Világgazdaság.

Sanghaj, 2020. július 21. Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalatának, az Alibabának a kabalafigurája a cég sanghaji székháza elõtt 2020. július 21-én. Az Alibaba leányvállalata, az Ant csoport elõzõ nap közölte, hogy elindította az elsõdleges részvénykibocsátási folyamatot, amelynek eredményeként egyszerre jelenik majd meg a hongkongi tõzsdén, illetve a technológiai vállalatoknak szánt sanghaji elektronikus tõzsdén. MTI/EPA/Alex Plavevski Fotó: Alex Plavevski Forrás: MTI/EPA

Két nap alatt 290 milliárd dollárral csökkent a kínai hátterű technológiai vállalatok piaci értéke, miután a befektetők riadót fújtak a pekingi kormányzat határozott monopóliumellenes stratégiájának meghirdetése láttán.

A kínai politikai vezetés, élén Hszi Csin-ping elnökkel, rossz szemmel nézi a magánkézben lévő techóriások túl gyors felemelkedését, hatalmuk és befolyásuk növekedését, s elérkezettnek látja az időt, hogy megregulázza őket. Az olyan internetes óriások, mint az Alibaba vagy a Tencent, sorra vásárolják fel riválisaikat, és ellehetetlenítik az egészséges versenyt a helyi piacon, de a JD.com, a Meituan és a Xiaomi polipként való terjeszkedést hirdető üzletpolitikája is szúrja a pekingi vezetés szemét, amely ugyan elejét vehette volna ennek a folyamatnak, mégis hagyta a kínai gazdasági növekedés motorját képező techszektor túlterjeszkedését, ám most úgy tűnik, megálljt parancsol.

Ami persze visszaüthet, bár elemzők szerint a kínai vezetéssel való konfliktus felvállalásán csak veszíteni lehet. Példa erre az Alibaba fintech leányvállalatának, az Ant Group részvényeinek szimultán bevezetése a hongkongi és sanghaji tőzsdére: a 37,4 milliárd dolláros világcsúcsot jelentő IPO-nak két nappal a múlt csütörtöki debütálás előtt keresztbe tettek, mondván, a szabályozási környezet esedékes szigorítása miatt súlyosan sérülnének a befektetők érdekei.

Az Alibaba-alapító Jack Ma és multimilliárdos társai házhoz mentek a pofonért. A szolgáltatásaikkal az élet minden területére betolakodó tech konglomerátumok ideje lejárt – szólt az üzenet, de Pekinget az IPO iránti elképesztő, 3000 milliárd dolláros befektetői érdeklődés is megriaszthatta.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint az Alibaba és társai búcsút mondhatnak „a győztes mindent visz” üzletfilozófiának – főként az e-kereskedelemben –, át kell értékelniük stratégiájukat, és teret kell engedniük maguk mellett a többi piaci szereplőnek is, ahelyett hogy elnyomnák őket.

Véget kell vetni annak is, hogy önköltség alatti árazással tegyék tönkre a konkurenciájukat, és fel kell hagyniuk a vásárlók személyes adataival való visszaélésekkel is. A szabályok kidolgozása folyamatban van. A szigor hozta félelem rátelepszik a kínai techszektort domináló cégek árfolyamára – hangsúlyozta Danuel So, a CMB International Securities hongkongi stratégája, utalva arra, hogy a Hangseng Tech Index két kereskedési nap alatt 11 százalékot zuhant, ráadásul a folyamatra ráerősít a Pfizer-vakcina előre beárazott sikere, ami rotációt vált ki a szektorok között, háttérbe szorítva az eddig tündöklő technológiai vállalkozásokat és előtérbe hozva a hagyományos termelőágazatokat.

Az árfolyamából 10 százalékot veszítő Alibabát legfeljebb a hagyományos szinglinap (11. 11.) frenetikus sikere vigasztalhatja, a cég internetes platformjain portékájukat áruló kereskedőkhöz tegnap a 24 órás szuperkedvezményes online vásárlási őrület első fél órájában 56,3 milliárd dollár összértékű megrendelés futott be, míg egy éve a teljes nap „csak” 38,4 milliárdos üzletet hozott. A rivális JD.com 41,8 milliárd dolláros startot vett. A TikTok szabályozási ügyében is van fejlemény, igaz, az Egyesült Államokban anyacége, a ByteDance a legfelső bíróságon támadta meg a választáson vereséget szenvedett Trump elnök rendeletét, amely a videómegosztó cég feldarabolásáról és eladásáról, ennek hiányban pedig a betiltásáról szólt.

Az eredeti cikk a Világgazdaság online felületére kattintva érhető el.