Százezreket is képesek vagyunk elkölteni videojátékokra

A magyar háztartások négyötödében van videójáték, ezeket főként fizikai üzletben vásárolták készpénzzel vagy betéti kártyával a Budapest Bank friss kutatása szerint, eszköztől függően pedig jellemzően 100 ezer forint feletti összeget szán videojátékokra az, aki új eszköz vásárlását tervezi.

Illusztráció. Fotó: Pexels

Az új generációs konzolok kapcsán a Media Markt tapasztalatai azt mutatják, hogy óriási az érdeklődés a videojátékokra, ezt támasztja alá a kutatás is, amely szerint az előrendelőknek csupán fele jut majd biztosan hozzá a megjelenés napján az új konzoljához – írja a vg.hu.

A Budapest Bank legfrissebb kutatásában a videójátékokkal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, és a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben 74 százalékuknak van erre alkalmas laptopja, 62 százalékuknak ilyen asztali számítógépe, 28 százalékuknak Xbox-a, 27 százalékuknak PlayStation-je, 9 százalékuknak Nintendo-ja, míg 2 százalékuknak egyéb eszköze.

Illusztráció. Fotó: Pexels

Az eszközöket átlagosan 3 éve vásárolták, a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1 százalékuk esetében a gyermekük, 17,7 százalékban a párjuk. Alacsony számban, de van, ahol lakótárs vagy egyéb rokon játszik vele inkább. A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás kapcsán felmerült, vajon milyen hatással volt ez a videójátékozással töltött időre:

a megkérdezettek közel 40 százaléka vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt.

A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vásárolják az eszközöket (86 százalék), de sokan választják a webshopokat (59 százalék), 30 százalék pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző. Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54 százalék), második helyen a webshop áll (29 százalék), míg a laptopoknál 49 százalék választotta a fizikai üzletet és 36 százalék a webshopot.

A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStation-nel rendelkezők 44 százaléka fizikai üzletet preferálta, 29 százalék a használt eszközt, 24 százalék pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37 százalék, utóbbit 38 százalék jelölte meg), míg a használt eszköz 23 százalékra jellemző.

A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vennének. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50-150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak. Az asztali számítógép és laptop vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra, ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket videójátékozáson kívül más célra is tudják használni.

A PlayStation-t vásárlók közel ötöde a 150-200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog.

Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100-150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében.

A teljes cikket elolvashatja a Világgazdaság oldalán.

Korábbi cikkünkben ugyanebben a témában a gyerekek szokásaival fogllakoztunk. A függőségre való hajlamot családi minták, bizonyos korai életesemények és a gének is előidézhetik: Az internet rabjai – A gyerekek a digitális függőség börténében