A naprendszerbeli jég történetét kutató csoport, amelynek vezetője L. Ilsedore Cleeves (University of Michigan), a hidrogénre és izotópjára, a deutériumra fókuszált. Az izotópok az eltérő neutronszám miatt eltérő tömegűek, így a kémiai reakciókban másként viselkednek. A Földön a vízmolekulák túlnyomó részében az oxigén mellett két hidrogénatom található, de léteznek olyanok is, ahol a hidrogént deutérium helyettesíti (nehézvíz). A kétfajta vízmolekula aránya információt hordoz arról, hogy a molekulák milyen körülmények között alakultak ki. Az intersztelláris vízjégben a formálódáskori alacsony hőmérséklet miatt a deutériumos vízmolekulák aránya jóval magasabb, mint a földi arány. Eddig nem volt ismert, hogy a deutériumtöbbletnek hányad része tűnt el a Nap születése során zajló kémiai folyamatoknak köszönhetően, illetve mennyi nehézvizet termelt a korai Naprendszer maga.
Cleeves és munkatársai a probléma megoldása érdekében egy olyan protoplanetáris korong modelljét tanulmányozták, amelyben a kémiai reakciók következtében már a csillagközi jégből származó összes deutérium eltűnt, így azt vizsgálhatták, hogy a rendszer “nulláról” indulva mennyi deutériumos jeget állít elő egy 1 millió éves időszak alatt. Arra voltak kíváncsiak, hogy reprodukálható-e az a deutérium/hidrogén arány, ami a meteoritikus mintákban, a földi óceánokban és az üstökösökben mérhető. Mivel a modellben ezeket az arányokat nem sikerült előállítaniuk, azt a következtetést vonták le, hogy a Naprendszerben található víz legalább egy része intersztelláris eredetű, még a Nap születése előtti időkből.
Alexander összegzése szerint tehát a naprendszerbeli víz jelentős része idősebb, mint a Nap, ami azt jelzi, hogy a szerves anyagokban gazdag intersztelláris jég valószínűleg minden fiatal bolygórendszerben megtalálható.
Az eredményeket részletező szakcikk a Science magazinban jelent meg.
Hasonló írásokat olvashat a Csillagászat.hu oldalon.
