Azt azonban már sejtik, hogy a porkeletkezési folyamatnak hol kellett végbemennie: abban az anyagban, ami a csillagról még a robbanás előtt távozott. A szupernóva-robbanás kifele haladó lökéshulláma ebben egy hideg, sűrű héjat hozott létre, amelyben a feltételek éppen megfeleltek a porszemcsék kialakulásához és növekedéséhez. Az észlelések szerint tehát a por egy második hullámban, a robbanás után több száz nappal is keletkezik, mégpedig a ledobott anyag hatására. Ha az SN 2010jl esetében a porkeletkezés a most megfigyelt ütemnek megfelelően folytatódik, akkor 25 évvel a robbanás után a becslések szerint mintegy fél naptömegnyi por lesz majd a maradványban, ami nagyon hasonló az SN 1987A esetében becsült értékhez.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a szupernóva-maradványokban nagyon sok por van, de ennek csak egy töredék részét tudtuk magyarázni a közvetlenül a robbanás után bekövetkező porkeletkezéssel. Gall szerint az új felfedezés feloldja ezt az ellentmondást, hiszen a maradék – ez a nagyobb rész – létrejöttét is indokolja. Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazinban jelent meg.
