Ha a nyaláb lökéshullámokat kelt a csillagközi gázban, azzal fel is fűti azt, energiát biztosítva a turbulens keveredéshez, amelyből pedig később csillagkeletkezési régiók alakulhatnak ki. A kaotikusan kevergő gáznak egyes részei éppen közelednek felénk, mások pedig távolodnak. Ezeknek a részeknek a sugárzása a sebességnek megfelelő kék-, illetve vöröseltolódást szenved. Emiatt a hidrogén eredetileg igen keskeny színképvonala helyett az ide-oda mozgó részek összegét látjuk: egy kiszélesedett vonalat.
A felvételek nagyon érdekes dolgokat fedtek fel a Centaurus A-ról. Az egyértelmű, hogy a rádiónyaláb mentén egy sor nagyobb csomóba rendeződött a gáz. Ami ennél sokkal meglepőbb, hogy ha ezeket kitakarták, hosszú ívek rajzolódtak ki a háttérben, a nyalábokra közel merőlegesen. Ezek az ívek nem követik a galaxison átnyúló porsávokat sem, hanem ellentétes irányú görbülettel rendelkeznek. A kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy az ívek nem független struktúrák, hanem azok is a nyaláboktól erednek. Ahogy az aktív fekete lyuktól megindul a nagyon nagy sebességű áramlás a nyalábok mentén, az beleütközik a galaxisban található, lassan mozgó gázba. A félrelökött csillagközi anyagban visszaáramlás indul meg: ezt láthatjuk most ívekként. De a visszaáramlás nem tart sokáig, csak úgy egymillió évig: a Centaurus A fekete lyuka tehát csillagászati szempontból igen rövid ideje vált aktívvá.
A második meglepetést a vonalszélesség-térkép tartogatta. Azt találták, hogy a legnagyobb kiszélesedés és így a legnagyobb turbulencia is a nyalábot alkotó csomók szélén alakult ki. A gáz itt akár több száz km/s-os sebességgel áramlik ide-oda, pontosan, ahogy azt a lökéshullámokkal végzett szimulációk jósolták. Ugyanezek a tartományok ultraibolya fényben is igen fényesek, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy a csomók széle mentén jelenleg is aktív csillagkeletkezés zajlik. Ezek alapján tehát sikerült a Centaurus A-ban közvetlenül megfigyelni a központi fekete lyuk rádiónyalábja által vezérelt pozitív visszacsatolási folyamatot: a csillagközi gázba csapódó nyaláb lökéshullámai turbulenssé tették azt, beindítva a keveredést és csillagkeletkezést, és mellesleg megfigyelték a visszaáramlást is. Amennyiben igazuk van, a fekete lyuk még sok száz millió éven át fogja fenntartani a csillagkeletkezést a galaxisban.
