A jóval szerényebb IXV program első megvalósíthatósági tanulmányait 2006-ban végezték el, a berendezést 2009 óta fejlesztik. Európa köztes megoldást választott az egyszerű, de a leszálláskor jól irányítható kapszulák és a szárnyas járművek között, az utóbbiak sokkal jobban irányíthatóak, de bonyolultabbak és költségesebbek is – hangsúlyozta Giorgio Fumino.
A negyven európai céget magában foglaló Thakes Alenia Space konszern irányításával kifejlesztett IXV-t több mint 300 érzékelővel látták el, hogy nagy adatmennyiséget fogadhasson be. Hőpajzsa Tumino szerint újításnak számít. A légkörbe visszatérve a mozgási energia hőenergiává alakul át, és a hőmérséklet az 1700 Celsius-fokot is eléri. Az űreszköznek ki kell bírnia ezt a hőmérsékletet is. 2003-ban a Columbia amerikai űrrepülőgép a hőpajzsának sérülése miatt a légkörbe visszatérve felrobbant, hét asztronauta életét vesztette.
Ha az IXV küldetése sikerrel jár, Európa fontos határt lép át három területen: „az újra felhasználható indítóeszközök, az űrben vett minták visszaszállítása és az űrhajósoknak a Földre történő visszatérése terén” – mutatott rá Giorgio Tumino.
