– vallja Varga Dénes. Nagyobbik gyermeke ugyanis már pontosan tudja, hogy édesapjának mi a foglalkozása, ő pedig úgy vélte, nagyszerű érzés lehetne fiának, ha egy kivételes rangú hazai rendezésű világversenyen látná őt a vízben. Ez adta meg neki a végső lökést ahhoz, hogy újra belekezdjen egy hosszú felkészülésbe, és felhúzza a válogatott sapkáját.
Bár Varga Dániel, Kis Gábor és Szivós Márton olimpia utáni visszavonulásával némiképp átalakult a csapat, rutinos és fiatal játékosokban sincs hiány a Märcz-legénységben. Manhercz Krisztián vagy épp Zalánki Gergő személyében ifjabb, de már több világversenyen gyűjtött tapasztalattal bíró vízilabdázó is megtalálható köztük. A másik oldalon olyan öreg rókák egészítik ki a brigádot, mint az utolsó vébéjére készülő Hosnyánszky Norbert, a reaktivált Gór-Nagy Miklós vagy épp Decker Ádám. Varga Dénes meglátása szerint jó összetételű csapat jött össze, amelynek azonban nem szabad a korábbi hibába beleesnie.
– Úgy érzem, van több olyan egyéniségünk is, aki képes megnyerni egy meccset, viszont nem szabad csak egy-egy klasszisra építeni, mert szerintem ez nem vezetett mindig jóra korábban. Meg kell tanulnunk csapatként játszani, ebben a folyamatban egyébként jól haladunk. Minden egyes játékosnak tudatosítania kell magában, hogy a saját egyéni jó teljesítménye kell az átütő csapatteljesítményhez és a győzelemhez.
A célokat illetően Varga Dénes nem kertel, a hazai világbajnokságon csak a négy közé jutás fogadható el. – Onnan pedig kezdődjön egy új kétmeccses világverseny – teszi hozzá. A veretlenül megnyert Szamarcidisz- és BENU-kupán mutatott teljesítménnyel bizonyosan a csapatkapitány is elégedett lenne.
