Már 2019-ben, Karácsony Gergely főpolgármesterré választásakor látható volt, hogy Gyurcsány Ferencnek jelentős beleszólása van a személyi kinevezésekről szóló döntésekben a Városházán, illetve a fővárosi cégeknél, az azóta eltelt közel öt évben pedig csak tovább erősödött a DK-elnök ráhatása a főváros ügyeire. A stratégiai fontosságú pozíciókban – például fővárosi cégek igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaiban – jellemzően a Gyurcsány–Bajnai-korszak idején kipróbált, régi kádereket helyeztek el, aki közül többeknek a nevéhez is kétes, homályos ügyek, sőt esetenként komoly botrányok fűződnek.
Alapvetés: Karácsonynak legyen DK-s helyettese
A végéhez közelítő ciklusban a Városháza egyik evidens pontja volt, hogy a főpolgármester-helyettesek legalább egyike Dk-s: 2019-től közel három éven keresztül Gy. Németh Erzsébet töltötte be ezt a pozíciót, miután pedig 2022-es választáson listán bekerült a parlamentbe, a szintén Gyurcsány-párti Bősz Anett váltotta őt a humán területek felelőseként.
Kik a Városháza tényleges vezetői?
A hivatalos pozíciójánál jóval fontosabb szerepet játszik a Gyurcsány–Bajnai-korszak két régi kádere a főváros ügyeinek irányításában. Emlékezetes: a Városháza-botrány nyilvánosságra került felvételein az ügy egyik kulcsfigurája, Bajnai Gordon harcostársa arról beszélt, hogy Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes és Tordai Csaba, Karácsony Gergely jogi főtanácsadója Bajnai emberei, s valójában ők döntenek a legfontosabb városvezetési kérdésekben. Állítólag Tordai láttamozása nélkül nem is készülhet szerződés és nem születhet döntés a Városházán.
Kiss és Tordai egyaránt államtitkárként szolgáltak Bajnai szocialista kabinetjében, de utóbbi az Igazságügyi Minisztériumban is dolgozott a 2000-es évek derekán, az alkotmányjogi főosztály vezetőjeként. Arról, hogy e háttérfigurák milyen irányvonalak mentén kormányozzák informálisan a fővárost, szintén Bajnai harcostársa tett sokatmondó kijelentéseket. Az említett felvételeken a baloldali üzletember ugyanis arról beszélt, hogy egy úgynevezett jutalékos rendszer épült ki a fővárosi ingatlanok fű alatti értékesítésére, és Kiss Ambrushoz csorogtak vissza a pénzek. A Városháza-ügyben egyébként jelenleg is zajlik a nyomozás.
Tordai érintettsége a legegyértelműbben eddig egy dollárbaloldalhoz köthető ügyben merült fel. Emlékezetes: néhány hónapja házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Tordai Csaba ügyvédi irodájában, ahol okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le, a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom botrányos, félmilliárdos adománygyűjtése kapcsán.
Régi megoldóemberek
Az önkormányzat több más kulcsfontosságú pozícióiban is szép számban kaptak helyet a régi bizalmi emberek. A megfelelő személy kiválasztásánál jó pont lehetett a 2010 előtti baloldali kormányzás idején mutatott lojalitás, valamint ha kényesebb és kétesebb ügyek elintézését egyaránt rá lehetett bízni az adott illetőre. E leírás prototípus-szerűen illik a kíméletlen végrehajtó hírében álló Draskovics Tiborra, a Gyurcsány-korszak talán leguniverzálisabb megoldóemberére, akinek nevéhez több, komolyabb felháborodást kiváltó megszorító intézkedés is fűződik a 2010 előtti szocialista kormányok idejéből. Az említett időszakban számos különböző pozíciót betöltő Draskovics például 2004-ben – akkor épp pénzügyminiszterként – még a zárolásra kényszerített minisztériumokat is meglepte az általa bejelentett újabb, jelentős megvonásokkal. Ennek fényében nem meglepő, hogy Draskovics Tibort beejtőernyőztették a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) igazgatóságának elnöki székébe, ahol egyből egy szürkezónás akcióban aktivizálta magát. A jelenleg a BKK-nál vezérigazgatóként tevékenykedő – és az utasokat a levágandó pulykához hasonlító – Walter Katalin pedig korábban Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt. Katona Tamást, Gyurcsány korábbi pénzügyminisztériumi államtitkárát és az Államkincstár egykori elnökét a BKV Zrt. felügyelőbizottságának élére helyezték, de még a DK-vezér korábbi testőrének is találtak helyet a Városházán: Handl Tamásnak a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) igazgatói posztját foglalhatta el.
Nem véletlen, hogy a stratégiai jelentőségű FÖRIT ilyen kipróbált káderre bízták, ugyanis a bizalmi emberen keresztül Gyurcsányék egy olyan szervezet felett szerezhettek befolyást, amely egyfajta „ellenrendőrség” funkcióját is betöltheti. Egy további fontos Gyurcsány-helytartó a Városházán Gál J. Zoltán, a bukott miniszterelnök egykori kormányszóvivője lett. Gál J. volt Karácsony Gergely kampányának a vezetője, s a mai napig felügyeli a főpolgármester munkáját, s úgy tudni, még a Facebook-posztjait is ő írja. Hivatalosan a főpolgármester stratégiai főtanácsadója.
Gyurcsány jelenlegi pártkatonái is fontos pozíciókban
Az eddigiekből is elég jól körvonalazódik Gyurcsány Ferenc ráhatása a főváros ügyeire, ám Bősz Anetten kívül még szót sem ejtettünk az ugyancsak szép számban a Városházára telepített DK-s pártkatonákról. Bodnár Zoltán, a Gyurcsány-korszak egyik legrégebbi kádere – jelenleg a DK árnyékminisztere – szintén kulcspozíciót kapott a Karácsony Gergely-féle Városházán, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként. Bodnár régóta a jól ismert, megszorításokra épülő baloldali gazdaságpolitika egyik élharcosa. Egy tavalyi ATV-s interjúban például azért kritizálta hevesen az idén év elejére tervezett 15 százalékos béremelést, mert az szerinte túl sok lett volna. A szintén DK-s Nemes Gábor, a XVI. kerületi önkormányzati képviselője pedig a BKV Zrt. igazgatóságában kapott helyet.
Az egykori szakszervezeti vezetőről érdemes megjegyezni, hogy jelenlegi pozíciójában már látványosan nem a munkavállalók érdekeit képviseli. A DK elnökségéből ugyancsak több tagot helyeztek el fontos fővárosi pozíciókban: Élő Norbert például a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) felügyelőbizottságának az élére került. Korábban pedig az azóta a parlamentbe átülő Kálmán Olga kulturális tanácsadói feladatkört kapott a Városházán – milliós fizetéssel. Gyurcsány-párti politikusokat delegáltak a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatóságában és a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottságában is. Utóbbiban az egykori MSZP-s országgyűlési képviselő, az időközben a DK-ba igazolt Szabó Zoltán lett tag, az előbbiben pedig Kolber István, Gyurcsány egykori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztere, aki jelenleg a DK országos tanácsának az elnöke.
A Gyurcsány-fiókát is reaktiválták
A Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója a luxusköltekezéseiről és hivalkodó életmódjáról elhíresült Mártha Imre lett. A sajtóban csak Gyurcsány-fiókaként emlegetett üzletember Gyurcsány Ferenc kegyeltjeként, még 2008-ban, alig 32 évesen kapta meg a csúcspozíciónak számító elnök-vezérigazgatói posztot a Magyar Villamos Műveknél. Gyurcsány Ferenc régi gazdasági háttéremberét, a 2004 és 2009 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkáraként tevékenykedő Garamhegyi Ábelt a legnagyobb fővárosi cég, az öt vállalatból összegyúrt Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) igazgatósági elnöki posztjára ejtőernyőztették.
Vásárhelyi Mária személyében pedig olyan funkcionáriust is találtak, aki Bősz Anett mellett a kulturális területen képviseli a DK-s irányvonalat. A gyakorlatilag a Gyurcsány-párt szócsövévé avanzsált szociológus a József Attila Színház felügyelőbizottsági elnöki tisztségét tölti be.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Balog Zoltán)
Gyurcsányék kezén a városháza
