Ki az a Bodnár Zoltán, aki megvonná a béremelést az emberektől?

Szakértő az MSZMP Központi Bizottságában, jegybanki évek Surányi György mellett, pénzügyi botrányok főszereplője, jelenleg pedig Terézváros vagyongazdálkodásának irányítója. Dióhéjban így írható le Bodnár Zoltán karrierje, aki a napokban a DK árnyék-pénzügyminisztereként indulatosan támadta a kormány reálbérnövelési terveit. 

Budapest, 2014. szeptember 25. Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt jelöltje az ellenzéki fõpolgármester-jelöltek vitáján, amelyet a Republikon Intézet Programok, stratégiák, kampány - budapesti politikusok helyzetértékelése címmel rendezett meg Budapesten az A38 Hajón 2014. szeptember 25-én. A Jobbik jelöltjét nem hívták meg a szervezõk. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Bodnár Zoltán 1990 végéig az ELTE Jogi Karán, a pénzügyi jogi tanszéken tanított, 1989- ben, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP szakértőjeként a pártok pénzügyi szabályozása volt a témaköre, közben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és tőkepiaci főosztályán is vállalt félállást. Ide főállásba 1991-ben, a főosztály akkori vezetője, Bokros Lajos – a megszorításokról elhíresült későbbi pénzügyminiszter – hívására került, majd 1991 őszétől 1993 nyaráig az MNB ügyvezető igazgatója és elnöki tanácsadója. Ezután a CIB (Közép-európai Nemzetközi Bank) ügyvezető igazgatója volt, majd Surányi György új jegybank elnököt követve visszatért az MNB-be ügyvezető igazgatónak. E minőségében a devizaengedélyezési, a nemrég létrehozott szabályozási és a jogi főosztály, valamint az OECD- és EU-csatlakozással foglalkozó önálló osztály tartozott a felügyelete alá.

 

Botrányok sora kísérte Bodnár bankvezetői pályafutását 

A DK árnyékminisztere nem válogatott az eszközökben a rendszerváltás után kibontakozó karrierje során, nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik a nevéhez. Az ezredforduló környékén, 2002 szeptemberében éppen a Magyar Nemzet közölt tényfeltáró cikket Bodnár ügyleteiről. Az egyik ilyen történet a CIB Bankhoz kapcsolódik, amit Zdeborsky Györggyel vezettek, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több olyan törvénysértést tárt fel, amelyeket követően Nyugaton elképzelhetetlen lett volna további vezetői szerepvállalásuk. A cikk felidézi, hogy óriási vihart kavart a Szibur Rt. BorsodChem-részvényvásárlási ügylete. Az eljárásban – amelyet a PSZÁF kezdeményezett – a bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. jogsértést követett el, amikor a Szibur Rt.-vel megállapodást kötött több mint hárommillió darab, egyenként 1010 forintos névértékű BorsodChem-részvény megvásárlására. Az ítélet szerint a pénzintézet kijátszotta és megtévesztette a tőkepiac szereplőit, amikor jelentős, 24,8 százalékos befolyáshoz, tényleges tulajdonosi joghoz juttatta az orosz Sziburt. A tranzakciót, amelyhez Bodnár asszisztált, egyértelműen látszatügyletnek tudta be az elsőfokú bíróság. 

A jogsértést végül peren kívül nyilatkozatban ismerte el a bank, az üggyel az egész magyar sajtó foglalkozott. Bodnár megítélését tovább súlyosbítja az a tény, hogy az MNB korábbi alelnökeként közreműködött az értékpapírokról szóló törvény kidolgozásában, így szakértők szerint pontos információkkal rendelkezett a jogszabály hiányosságait illetően. 

 

Trükkös adóelkerülés

Bodnárnak nem volt szerencséje a PSZÁF-fel később sem, amikor a CIB Rent Rt. felügyelőbizottsági tagjaként szereplője volt egy 1,76 milliárdos hasznot hozó törvénytelen üzletnek. Mivel korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként részt vett az értékpapírokra vonatkozó törvény szakmai előkészítésében, és így pontosan tudta, milyen kiskapukon keresztül lehet a nagy hasznot hozó pénzmozgásokat lebonyolítani. A tudás birtokában a CIB Értékpapír Rt kibocsátott tízezer forint értékű részvényeiből közel húszezer darabot lejegyeztettek a dolgozókkal, majd kétszáz százalékos áron egy off-shore céggel megvetették azokat, hogy néhány nap elteltével szintén kétszáz százalékos áremelés után a CIB Bank megvegye. Mindezt egyetlen fillérnyi adó befizetése nélkül hajthatták végre. Ám a PSZÁF észrevette a pénzügyi manővert, és megbüntette a CIB Értékpapír Rt.-t, valamint az üzletet semmisnek nyilvánította.

 

Fontos szerep a brókerbotrányban 

Bodnár Zoltán neve a K&H brókerbotrányként megismert pénzügyi visszaélés-sorozatban is előkerült. A Medgyessy-kormány alatt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója volt, ami azért is érdekes, mert a brókerbotrányban fontos szerepet játszott az NA Rt., hiszen tőlük származott az a 13 milliárd forint, amely az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) közvetítésével a K&H Equitieshez került. Bodnár az ÁAK elnöki posztját is betöltötte, de a Magyar Nemzetnek akkoriban tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Mint mondta: „Soha, semmikor, semmilyen formában nem vett részt az autópálya-társaság a finanszírozási ügyletben.” 

Időközben azonban kiderültek további részletek, 2014-ben a Pesti Srácok oknyomozó anyagban számolt be arról, hogy a birtokába került a K&H-per során készült sok száz órányi dokumentumértékű videofelvétel azon részlete, amelyben az Állami Autópálya Kezelő akkori vezérigazgató-helyettese, mint tanú állította: Bodnár Zoltán 2002. december 30-án, a munkaidő után arra utasította, hogy 13 milliárd forintot azonnal utaljon át a Kulcsár Attila nevével fémjelzett K&H Equities számlájára. 

A politikával összefonódva részvény-pilótajátékot játszó Kulcsár Attila, a K&H Equities üzletágvezető brókere ugyanis az Állami Autópálya Kezelő pénzéből vásárolta fel a magyar műanyagipar gyöngyszemét, azaz a Pannonplastot.  

A vállalatot később óriási haszonnal adták volna tovább – megvolt már az orosz vevő is. Az ügylet valóságos kiagyalóit máig nem ismerjük, a hatóságok a háttéremberek személyére nem derítettek  fényt – írta a Pesti Srácok. 

Ismét a kassza közelében 

Az árnyékkormányt bemutató honlap nemcsak Bodnár pártállami múltjáról, hanem arról is „megfeledkezik”, hogy „miniszterük” a Magyar Liberális Párt tagja, sőt egyik korábbi vezetője volt, hiszen a 2014-es önkormányzati választáson ő volt a főpolgármester-jelöltjük, aki egyébként a szavazatok 2,1 százalékát szerezte meg. 

Bodnár 2016. október 21-én jelentette be, hogy lemond a Magyar Liberális Párt ügyvivőségről, és a jövőben gazdasági politikát és kulturális kérdésekkel foglalkozik.

Az is kimaradt az életrajzból, hogy Bodnár jelenleg a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója, illetve a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságának elnöke is.

Borítókép: Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt jelöltje az ellenzéki főpolgármester-jelöltek vitáján az A38 Hajón 2014. szeptember 25-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)