A kormányváltás után az MSZP-hez kötődő, vitatható szakmai múltú (lásd MN, 2002. július 22. és augusztus 5.) Erős János társaságában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatói tisztségébe delegálták Zdeborsky Györgyöt, a CIB Bank korábbi elnök-vezérigazgatóját. Már ekkor sejteni lehetett, hogy Zdeborsky bizlamasa, a CIB Bank volt vezérigazgatója, az egykori MSZMP KB tanácsadója, Bodnár Zoltán is hamarosan kulcspozícióba kerül.
Bodnár felbukkanása nem váratott sokat magára, hiszen a „szakembert” néhány nap elteltével a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatójává nevezték ki. Ismeretes egyébként, hogy a sztrádaépítéssel kapcsolatos pénzmozgások az MFB-n keresztül valósulnak meg, így nagyon fontos az NA Rt. és a fejlesztési bank vezetői közötti jó kapcsolat.
Bodnár Zoltán NA Rt.-nél történő színre lépését követően szinte azonnal gyülekezni kezdtek a viharfelhők a cég körül. A sztrádaépítéshez korábban elengedhetetlennek tartott közbeszerzési eljárást ugyanis mellőzni kívánta a kormányzat.
A felháborodás azonban akkora volt, hogy a Bodnár által vezényelt meghívásos pályázat helyett Csillag István SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter kénytelen volt nyilvánosan bejelenteni, hogy mégiscsak lesz közbeszerzési eljárás.
A jogászok a tender feltételeinek kidolgozásakor azonban kényesen ügyeltek arra, hogy az előző ciklusban főszerephez juttatott magyar Vegyépszer Rt. még csak véletlenül se tudjon eleget tenni a pályázat feltételeinek. A kritériumok között ugyanis szerepelt az a kitétel is, miszerint csak olyan cég pályázhat, amelyik korábban már átadott autópálya-szakaszt. A Vegyépszer pedig részt vett ugyan a sztrádaépítésben, de általa elkészített útszakaszt még nem adtak át. Az autópálya-építést így bizonyosan külföldi érdekeltségű cég folytatja majd a jövőben.
Orosz érdekek előtérben
Bodnár Zoltán és Zdeborsky György karrierjének legújabb állomása a pénzvilágban is visszatetszést keltett, hiszen a szakemberek által irányított CIB Banknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábban több olyan törvénysértést tárt fel, amelyeket követően Nyugaton elképzelhetetlen lett volna további vezetői szerepvállalásuk. Emlékezetes, óriási vihart kavart a Szibur Rt. BorsodChem-részvényvásárlási ügylete. Az eljárásban – amelyet a PSZÁF kezdeményezett – a bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az alperes – vagyis a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. – jogsértést követett el, amikor a Szibur Rt.-vel megállapodást kötött több mint hárommillió darab, egyenként 1010 forintos névértékű BorsodChem-részvény megvásárlására. Az ítélet szerint a pénzintézet kijátszotta és megtévesztette a tőkepiac szereplőit, amikor jelentős, 24,8 százalékos befolyáshoz, tényleges tulajdonosi joghoz juttatta az orosz Sziburt. A tranzakciót, amelyhez Bodnár asszisztált, egyértelműen látszatügyletnek tudta be az elsőfokú bíróság. A jogsértést végül peren kívül nyilatkozatban ismerte el a bank, az üggyel az egész magyar sajtó foglalkozott. Bodnár megítélését tovább súlyosbítja az a tény, hogy az MNB korábbi alelnökeként közreműködött az értékpapírokról szóló törvény kidolgozásában, így szakértők szerint pontos információkkal rendelkezett a jogszabály hiányosságait illetően.
Adókímélő jutalmazás
A Zdeborsky–Bodnár páros egyébként ugyancsak jogilag támadható, kétes ügybe bonyolódott, amikor egy sajátos konstrukcióval próbálta az alkalmazottakat javadalmazni. Emlékezetes: a CIB Bank egyik vállalkozásánál, a CIB Rent Rt.-nél – amely cégben Bodnár felügyelőbizottsági tag volt – 2000 októberében alaptőke-emelést hajtottak végre, amelynek során a 178 ezer darab forgalomba hozott részvény 99 százalékát a bank 925 dolgozója 10 ezer forintos névértéken jegyezte le. Decemberben azután a Holland Antillákon létrehozott Pongo N. V. megvásárolta az alkalmazottak értékpapírjait kétszáz százalékos névértéken, majd ugyanezzel a lendülettel a papírokat azonos áron rögtön tovább is juttatta a CIB Bankhoz. Vagyis míg a részvények megtették ezt a kört, addig az alkalmazottak 1,76 milliárd forinthoz jutottak volna oly módon, hogy a bank megkímélte némileg saját forrásait, vastagabbá tette alkalmazottai pénztárcáját, csakhogy mindezzel az APEH kasszája rövidült volna meg. A PSZÁF azonban itt is közbeszólt, és határozatával megsemmisítette a CIB Rent és a Pongo közti ügyletet, mert utóbbi társaság elmulasztott nyilvános ajánlatot tenni a részvényekre. Az adózásjogi szempontból is rendkívül kényes helyzet azóta megszűnt, a CIB Rent korábbi tulajdonosi viszonyai visszaálltak, a dolgozók pedig nem az árfolyamnyereséggel, hanem csupán a megvásárolt CIB Rent-részvényekkel lehettek boldogok. A visszarendezés lényegében a szabálytalan ügylet beismerését jelentette.
Iyen szakmai múlt mellett Bodnár Zoltán neve legutóbb a Figyelő hasábjain bukkant fel, éppen mint a jogszabályok betartására hivatott PSZÁF lehetséges új elnökeként. Egyes sajtóhírek szerint ugyanis a pénzügyminiszter nincs bizalommal a felügyelet vezetője iránt.
Vádak a sajtóban
A Magyar Hírlapban és a Népszabadságban is olyan cikkek jelentek meg az elmúlt időszakban, amelyek a felügyelet munkáját igyekeztek kedvezőtlen színben feltüntetni. Ilyen volt egyebek mellett az az állítás, hogy a PSZÁF az MFB vizsgálatakor felületesen járt el. Erről egyébként éppen a frissen a fejlesztési bankhoz került, már többször említett Zdeborsky György nyilatkozott a sajtó számára. Zdeborsky arról nem beszélt, hogy az MFB-t a PSZÁF csupán korlátozott módon vizsgálhatja, hiszen a fejlesztési bankra külön törvény és speciális szabályok vonatkoznak. Miután azonban Zdeborsky állításáról kiderült, hogy nem állja meg a helyét, a szakmai kritikákat félretéve azt a körülményt rótták fel a PSZÁF vezetésének, hogy a közbeszerzési eljárás megkerülésével bérelte új székházát. Erről az információról azonban szintén bebizonyosodott, hogy valótlan, amit a Magyar Hírlap helyreigazítás útján is elismert.
Jelenleg, úgy tűnik, Szász Károlyon, a PSZÁF első emberén nem tudnak fogást találni, miközben az új lehetséges jelölt szakmai múltja igencsak megkérdőjelezi alkalmasságát a poszt betöltésére.
origo.hu
Megölték az RTL Klub korábbi vezetőjét Budapesten
