Mártha Imre a közgazdászdiplomáját (BA és MA) a Cambridge-i Egyetemen teljes körű ösztöndíjjal szerezte meg. Szakmai és vezetői pályafutása a közmű iparágakhoz kötődik. Első energiaipari tapasztalataira is Angliában tett szert, földgáz- és villamosenergia-kereskedelemben dolgozott. 2001-ben, az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. energetikai és infrastruktúra-igazgatósága vezetőjévé nevezték ki, ezt követően hamarosan igazgatósági tag lett a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben. Az MVM-nél több mint nyolc éven keresztül, négy kormány alatt töltött be csúcsvezetői pozíciókat (az igazgatóság tagja, kereskedelmi igazgató, vezérigazgató-helyettes), 2008 és 2010 között pedig az MVM-csoport vezérigazgatója volt.
2011-től visszatért a magánszektorba és az ELMIB energetikai vállalatcsoport vezérigazgatója lett. Ezt követően mintegy hat éven át az Invitel távközlési csoportot vezette, operatív főigazgatóként. Az Invitel sikeres értékesítését követően, független szakértőként a távközlési szektorban dolgozott tovább, nemzetközi vezetékes- és mobilpiaci szereplők számára. A Vodafone Magyarország Alapítvány volt elnöke (ezt a pozíciót 2021. július 6-ig töltötte be), a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának elnöke és a Főtáv Zrt. vezérigazgatója.
A Gyurcsány-korszak egyik háttérembere
Mártha Imre 2008 májusában, nem sokkal az SZDSZ kormányból való kilépése után lett az MVM vezérigazgatója, bár Gyurcsány Ferenc már márciusban bejelentette, hogy leváltja Kocsis Istvánt.
A Mártha Imrét kinevező közgyűlésen az MVM feldarabolásáról is döntés született, és Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a társaság teljes vezetését is azért cserélték le – egy kivételével csak kívülről érkezett igazgatósági tagokat választottak be –, hogy ez az új szemlélet – azaz az energiamonopólium felszámolása – teret nyerhessen az MVM irányításában.
A Népszabadság így „méltatta” a kinevezése előtt: „Mártha Imre a fiatal közgazdász-generációhoz tartozik, aki mostanra – szintén „belső emberként” – nemcsak az MVM vezérigazgató-helyettesi, hanem az MVM nagykereskedelmi leányvállalatának vezérigazgatói tisztségét is betölti. Az utóbbi időkben a politikai kapcsolattartás szintjén, de legfőképpen a nyilvánosság előtt már rendre ő képviselte a cégcsoportot.”
Mártha Imre az MVM vezérigazgatójaként igyekezett meghálálni a bizalmat Gyurcsányéknak. A PestiSrácok internetes portálon 2014-ben megjelent cikk szerint milliókat keresett a paksi bővítés farvizén Szigetvári Viktor cége 2008–2009-ben.
„A Bajnai Gordon-féle Együtt–PM jelenlegi társelnöke – a Szonda Ipsos két vezetőjével együtt – 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-t, amely 2008 augusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós – összesen bruttó 5,5 millió forintos – megbízást kapott a Magyar Villamos Művektől. A szerződéseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezérigazgatója, Mártha Imre írta alá.”
Karácsony Gergely is megemlékezett a Facebook-oldalán arról, amikor 2019 végén kinevezték a Főtáv élére: „A város egyik legjelentősebb cége, a Főtáv vezérigazgatói posztjára kiírt nyilvános pályázat lezárult, január elsejétől Mártha Imrét nevezem ki a vállalat élére. Imre közgazdászdiplomáját a University of Cambridge-en szerezte meg. Fiatal kora ellenére is tapasztalt menedzser, szakmai pályafutása a közmű iparágakhoz kötődik.”
Korábban még kiállt a paksi bővítés mellett
Korábban Bajnai Gordon oldalán állt ki a paksi atomerőmű bővítése mellett. Mártha Imre később már nem támogatta a projektet,
amelyről Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke, az MVM Zrt. volt vezérigazgató-helyettese így írt 2017-ben a Magyar Időkben: „Ami az atomerőmű kérdését illeti, tényként közölte, hogy »az én nevemhez fűződik a 2009-es parlamenti határozat, amely 96 százalékos támogatottsággal, a Fidesz és az MSZP együttes szavazásával elindította a paksi bővítés előkészületeit.« Vagyis akkor még fontosnak tartotta a nemzeti egység érdekében végzett munkáját kiemelni. Triviálisnak tekintette, hogy Paks II-t az oroszok szállítják, csupán a »Fukushima-állóság« szükségességét hangsúlyozta. Egy 2016. májusi interjúban már ezt mondta: »A Paks II projektet nem az MVM döntötte el. Így nem is az eredetileg tervezett nemzetközi közbeszerzésből nőtt ki, hanem egy magyar–orosz kormánymegállapodásból. Paks II ugyan kell nekünk, de az időzítésen érdemes gondolkodni. Az első aggodalmam az árazás, a második problémám az, hogy (a meglévő) Paks a 2030-as évek elejéig fog termelni. Így addig semmi szükség a pótlásra. Ha 2025-re tényleg megépül Paks II, akkor egész egyszerűen nem tudjuk hova elhelyezni azt a 2400 megawatt többletet. A jelenlegi paksi erőmű üzemidejét – sokkal gazdaságosabban – még tovább ki lehetne tolni, akár a 2040-es évekig is. Egy-két szerkezeti elemét kivéve egy erőművet is gyakorlatilag teljesen fel lehet újítani.« »A harmadik probléma a megújuló energiahordozók terjedésével kapcsolatos. Németország azt tűzte ki célul, hogy 2050-re széllel, nappal, vízzel és geotermiával állítja elő az összes szükséges villamos energiát. Meg kellene várni, hogy a közeljövőben miképp alakul, fejlődik ez a szektor Európában.«” 2021-ben pedig az Indexnek adott interjúban már Paks II leállítását is felvetette.
A Népszabadság egy 2010-es cikkében írt Mártha Imrének egy 2007-es „freudi” elszólásáról: „Az MVM tegnapi árveréséről kiszivárgó adatok szerint az áram jövő évi nagykereskedelmi ára körülbelül 20-30 százalékkal emelkedhet. Ez a közületi-ipari végfogyasztóknál 10-15 százalékos áremelkedésként jelenhet meg. A háztartások nagyjából tízszázalékos drágulással kalkulálhatnak. Beszédes elszólással „Európa legnagyobb villamosenergia-áremeléseként” vezette fel a Magyar Villamos Művek tegnap megtartott első központi áramárverését Mártha Imre, az MVM vezérigazgató-helyettese, a kiíró-lebonyolító MVM Trade vezérigazgatója. Miután helyesbített „árverésre”, sietett leszögezni: nem tartja jónak, hogy egyes érdekeltek nagyarányú áremeléseket vetítettek előre. Ez ugyanis szerinte egy nyílt aukciós rendszerben öngerjesztő lehet. (Igaz, korábban az MVM is mintegy 36 százalékos áremelkedésre tippelt, amit akkor sokan túlzónak véltek.)”
Fogyasszunk kevesebb áramot!
Szintén a Népszabadság írt arról, hogy Mártha már 2007-ben kevesebb áramfogyasztást javasolt az embereknek, mert az akkori erőműrendszer kapacitása nem volt elegendő mértékű. „Összeült szerdán a villamosenergia-ipari krízisbizottság. A szakemberek megállapították: a magyar erőműrendszer nem tud lépést tartani a klímaberendezések rohamos térnyerésével. Tartós megoldás egyelőre nincs, így nyáron beüthet az áramkrízis. […] Mártha Imre külföldi példák alapján azt javasolná a lakossági fogyasztóknak, hogy a napi csúcsok idején (reggel 8 és este 9 között, de leginkább estefelé) ne kapcsolják be azokat a nagy áramfogyasztó berendezéseket, amelyek működtetése elhalasztható más napszakra is. Ha kimegyünk egy helyiségből, kapcsoljuk le a villanyt, a ventilátort, a számítógépet – takarékoskodjunk az árammal.”
Büntetőügybe keveredett
Mártha Imre is érintett volt az MVM korábbi ügyletei kapcsán indult büntetőeljárásban,
amiről a Népszabadság 2011-ben az alábbiakat írta: „Az MVM gyanús ügyei kapcsán az előző vezérigazgatóval, Mártha Imrével összefüggő büntetőeljárás nemrég bűncselekmény híján lezárult. Elődje, Kocsis István jelenlegi BKV-vezér időszaka kapcsán viszont még mindig nyomoznak. A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették, de a megfogalmazások alapján a feljelentőnek Kocsis István utódjával, Mártha Imrével lehetett baja. Így került reflektorfénybe az MVM új gigaszékháza, egy hazai szélerőműpark megvétele és egy szerbiai erőműberuházás lefújása. A névtelen feljelentő utalt a Vértesi Erőmű Kapolyihoz kötődő problémáira is, tudatosítva, hogy azok már Mártha Imre vezérigazgatósága idejére estek. Az időben korábbra eső feljelentéscsomag ügyében – mint azt lapunk számára a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) és a Fővárosi Főügyészségnél is megerősítették – továbbra is folyik a nyomozás. Erről további tájékoztatást nem kaptunk. Az NNI azt közölte, hogy a Vértesi Erőmű áramvásárlási ügyeiben – amit mindkét feljelentéscsomag érintett – tavaly megszüntették a nyomozást, és az MVM-cég panasza sem talált meghallgatásra. Az utoljára, azaz tavaly májusban beadott csomagból eleve csak az MVM-székház és a szélerőmű kapcsán indult nyomozás. Akkor az MVM azzal védekezett, hogy a székház megépítéséről és évtizedekig való bérléséről Kocsis István kötött előnytelen és szokatlan szerződéseket. Ebből szerintük úgy lehetett a lehető legkisebb kárral kiszállni, ha az ingatlant – közel 17 milliárd forintért – megvásárolják. A szerbiai, illetve a Vértesi Erőmű kapcsán az akkor még Mártha Imre irányította MVM szintén az előző vezetőre visszavezethető kármentesítésre emlékezett. Az NNI szóvivője, Bartha László rendőr őrnagy lapunkkal közölte: ebben az ügykörben az eljárást tavaly novemberben bűncselekmény hiányában megszüntették.”
Megalomán, hiú és celebhajlamú
Mártha Imre a cégvezetői tevékenységei mellett jelentős időt és energiát fordít arra is, hogy a celebvilágban ismert legyen. A hiúságát mutatja, hogy a saját nevén fut az általa alapított portál, a www.marthaimre.com és egyes szám harmadik személyben mutatja be magát a honlapján. Szeret adományozni, és arra is „ügyel”, hogy mindez a sajtóba is bekerüljön: a fizetését, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként kap, utcaseprők között osztja szét, és ez az információ természetesen a Blikkhez is eljutott. De 2008-ban szintén bekerült az újságokba, amikor az MVM a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati klinikáját támogatta. 2009-ben pedig ő adta át a Prima Primissima Alapítvány Junior Prima komolyzenei díjait (a zeneművészeti kategóriát az MVM támogatta). 2009-ben versenyt úszott Cseh Lászlóval és teherautóval versenyzett a XIV. Borok Útja Rallyn, 2010-ben bokszolt Kovács „Kokó” Istvánnal, 2015-ben kamiont tesztelt Budapest utcáin. 2011-ig több hírességgel is kapcsolatot létesített, köztük a Miss Balatont megnyerő Bódogh Edinával, a Barátok közt egykori színésznőjével, Balogh Edinával, valamint a Jóban-rosszban című sorozatban játszó Szabó Zsófival.
