Mártha Imre az MVM vezérigazgatójaként igyekezett meghálálni a bizalmat Gyurcsányéknak. A PestiSrácok internetes portálon 2014-ben megjelent cikk szerint milliókat keresett a paksi bővítés farvizén Szigetvári Viktor cége 2008–2009-ben.
„A Bajnai Gordon-féle Együtt–PM jelenlegi társelnöke – a Szonda Ipsos két vezetőjével együtt – 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-t, amely 2008 augusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós – összesen bruttó 5,5 millió forintos – megbízást kapott a Magyar Villamos Művektől. A szerződéseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezérigazgatója, Mártha Imre írta alá.”
Karácsony Gergely is megemlékezett a Facebook-oldalán arról, amikor 2019 végén kinevezték a Főtáv élére: „A város egyik legjelentősebb cége, a Főtáv vezérigazgatói posztjára kiírt nyilvános pályázat lezárult, január elsejétől Mártha Imrét nevezem ki a vállalat élére. Imre közgazdászdiplomáját a University of Cambridge-en szerezte meg. Fiatal kora ellenére is tapasztalt menedzser, szakmai pályafutása a közmű iparágakhoz kötődik.”
Korábban még kiállt a paksi bővítés mellett
Korábban Bajnai Gordon oldalán állt ki a paksi atomerőmű bővítése mellett. Mártha Imre később már nem támogatta a projektet,
amelyről Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke, az MVM Zrt. volt vezérigazgató-helyettese így írt 2017-ben a Magyar Időkben: „Ami az atomerőmű kérdését illeti, tényként közölte, hogy »az én nevemhez fűződik a 2009-es parlamenti határozat, amely 96 százalékos támogatottsággal, a Fidesz és az MSZP együttes szavazásával elindította a paksi bővítés előkészületeit.« Vagyis akkor még fontosnak tartotta a nemzeti egység érdekében végzett munkáját kiemelni. Triviálisnak tekintette, hogy Paks II-t az oroszok szállítják, csupán a »Fukushima-állóság« szükségességét hangsúlyozta. Egy 2016. májusi interjúban már ezt mondta: »A Paks II projektet nem az MVM döntötte el. Így nem is az eredetileg tervezett nemzetközi közbeszerzésből nőtt ki, hanem egy magyar–orosz kormánymegállapodásból. Paks II ugyan kell nekünk, de az időzítésen érdemes gondolkodni. Az első aggodalmam az árazás, a második problémám az, hogy (a meglévő) Paks a 2030-as évek elejéig fog termelni. Így addig semmi szükség a pótlásra. Ha 2025-re tényleg megépül Paks II, akkor egész egyszerűen nem tudjuk hova elhelyezni azt a 2400 megawatt többletet. A jelenlegi paksi erőmű üzemidejét – sokkal gazdaságosabban – még tovább ki lehetne tolni, akár a 2040-es évekig is. Egy-két szerkezeti elemét kivéve egy erőművet is gyakorlatilag teljesen fel lehet újítani.« »A harmadik probléma a megújuló energiahordozók terjedésével kapcsolatos. Németország azt tűzte ki célul, hogy 2050-re széllel, nappal, vízzel és geotermiával állítja elő az összes szükséges villamos energiát. Meg kellene várni, hogy a közeljövőben miképp alakul, fejlődik ez a szektor Európában.«” 2021-ben pedig az Indexnek adott interjúban már Paks II leállítását is felvetette.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!