Szíriában május 7-én rendeztek parlamenti választásokat. Aszad elnök június 3-án a Népi Gyűlés (parlament) képviselői előtt felszólalva közölte, hogy a reformfolyamat az új kormány megalakításával fejeződik be, és megígérte, hogy az új kabinetben az összes politikai erő képviselve lesz. A szíriai alkotmány előírja, hogy az államfő parlamenti választás után új kormányfőt nevez ki.
Ez volt az első parlamenti választás a Baasz párt hatalmi monopóliumának alkotmányba foglalt megszüntetése óta. A rezsim ellenfelei bojkottálták a voksolást. A Baasz párthoz tartozó Hidzsáb a kormányfői székben Ádel Szafart váltja, akit tavaly áprilisban neveztek ki, röviddel azután, hogy az ország déli részén kormányellenes felkelés tört ki, amely később az ország egész területére átterjedt.
Rijád Hidzsáb 46 éves, a kelet-szíriai Deir-ez-Zórból származik. A mezőgazdasági tudományok doktora. 2004 és 2008 között a Baasz párt helyi vezetője volt Deir-ez-Zórban. Ezután a dél-szíriai Kuneitra, majd pedig az északnyugat-szíriai Latakia kormányzójaként tevékenykedett. Nős, négy gyermeke van.
Elengedték Aszad kezét?
Kedden beszámoltunk arról, hogy Oroszország nem tekinti a szíriai válság rendezése előfeltételének azt, hogy Bassár el-Aszad elnök hatalmon maradjon. Ismert, Moszkva ellenzi Szíriában a külföldi katonai beavatkozást, illetve az erőszakos rezsimváltást.
Szíria „nemkívánatos személynek” minősített, s ezzel lényegében kiutasított kedden több nyugati nagykövetet – igaz, az érintettek már korábban elhagyták az országot. Közben megállapodás született az ENSZ és a szíriai kormány között arról, hogy a világszervezet a közel-keleti ország négy pontján irodát nyithat a humanitárius tevékenység koordinálására.
Hétfőn arról írtunk, hogy a szíriai ellenállás belső fegyveres ereje, a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) már nem tartja kötelezőnek magára nézve a tűzszünetet. Hétfő hajnalban egyébként heves harcok kezdődtek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban a kormányerők és a lázadók között, egy nappal Bassár el-Aszad elnök parlamenti beszéde után, amelyben megerősítette, hogy mindenáron le akarja törni a rendszere elleni felkelést.
Az „arab tavasz” hátteréről itt olvashat.
