A kongó stadionok országa leszünk

Noha a többség nem helyesli a fejlesztési programot, egy érdekkör miatt folytatódnak az építkezések.

Persze nem elhanyagolható tény az sem, hogy a beruházások esetében menet közben alaposan meg lehet növelni a költségeket, így még több bevételhez lehet juttatni a klientúra vállalkozóit. Így lehetett jelen Mészáros Lőrinc cége, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. az MTK – a felcsúti polgármester egy másik cége építette nagyrészt a Pancho Arénát –, a Strabag a Videoton, a felcsúti székhellyel bíró Pharos ’95 Kft. a mezőkövesdi, balmazújvárosi és a felcsúti, míg a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. a Fradi és a Szolnok stadionjának építésénél.

A szombathelyi stadion egy külön eset. A korábban tervezett 9,6 milliárd forint helyett milliárdokkal többért, 15,2 milliárd forintból épülhet meg – a kormány költségvetési tételként emelte be a különbözetet a 2017-es büdzsébe –, amiben a Swieteksky-ZÁÉV konzorcium a kivitelező. Sőt, itt a beruházás reklámozására nettó 17,5 millió forintért leszerződtették a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-t, amelynek tulajdonosa nem más, mint a külügyminiszter barátja, Kuna Tibor.

Persze a fentiek ismeretében már jól tudhatja mindenki, van olyan kör, amelynek megéri a kormány stadionfejlesztési programja, aminek keretein belül 2020-ig 220 milliárd forintot költenének el 32 új stadion felépítésére. Miután közgazdászok szerint megközelítőleg 110 év múlva térülnek meg ezek a beruházások, felmerül, vajon az országnak megéri-e mindez.

– A hazai foci színvonalának süllyedésével együtt az elmúlt öt esztendőben a hazai stadionok kihasználtsága összesen 17 százalékos volt, és a csökkenő nézőszámot nem az ultramodern, a szükségleteken bőven túlmutató beruházásokkal lehet és kell megállítani. A nemrég zárult bajnokságban átlagosan 17 ezer néző volt a lelátókon fordulónként, aminek a felét a Fradi meccsei hozták – jelentette ki lapunknak Muszbek Mihály sportközgazdász.

A szakma mindig is azt javasolta a kormánynak, hogy egy nemzeti stadiont, egy nemzetközi meccsek megrendezésére alkalmas klubstadiont építsenek – de csak ott, ahol több évtizedes focikultúrával bír az adott egyesület –, míg a többi esetben a meglévő létesítményeket újítsák fel a valós nézőszám 3-4-szeresét befogadó nézőtérrel.

– Előre megmondtuk, a stadionok minősége nem jár együtt a nézőszám emelkedésével, és sajnos igazunk lett. Még a viszonylagosan sikeres Debrecen esetében is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Ráadásul az sem jó, hogy tömegközlekedéssel alig lehet ezeket a stadionokat megközelíteni, kevés a parkolóhely körülöttük. És akkor nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak megépíteni, hanem fenntartani is kell ezeket a létesítményeket, ami jelenleg olyan 50-70 milliárd forintos költséget jelent évente – tette hozzá a szakember.

Így is akad a világon olyan, akinek tetszik a magyar stadionfejlesztési program. Nemrég hazánkban járt a kameruni labdarúgó-szövetség vezetése, megcsodálta a debreceni Nagyerdei Stadiont, a budapesti Groupama Arénát és a felcsúti Pancho Arénát. Batamak Pierre Joseph, a kameruni szövetség elnöke elárulta, mivel hazája lesz a 2019-es Afrika Kupa házigazdája, bízik abban, hogy a stadionépítésben nagy tapasztalatot szerzett Magyarország részt tud venni a kameruni stadionok és pályák kivitelezésében is.