Épp csütörtökön fejtegettük az európai topcsapatok és a BL csoportkörébe épphogy becsusszanó klubok közti szakadékot, amely rögtön az első kör után nyilvánvalóvá vált. Az elmúlt hetekben tárgyalások folytak a négy topbajnokság (angol, spanyol, német, olasz) vezetői és az UEFA közt arról, hogy újra négy-négy csapat kapjon BL-kvalifikációt ezekből a ligákból, ám ez még inkább az arányok eltolódásához vezetne.
A cél egyértelmű, vagyis minél szorosabb és rangosabb összecsapásokat rendeznek a BL-ben, annál többen nézik, és annál több pénz folyik be a közvetítési díjakból az érintett klub számlájára. Kérdés azonban, hogy az UEFA mennyire hajlik arra, hogy a Bajnokok Ligájából teljes mértékben elitligát szervezzen, hiszen a második számú kupasorozat, az Európa-liga mezőnye így is évről évre egyre nagyobb, viszont jóval kevesebb pénzhez jutnak az ott vitézkedő csapatok.
Ceferin egyelőre nem tett egyértelmű állásfoglalást az ügyben, viszont sokatmondó a már említett megszólalása, miszerint szeretné hangsúlyozni a leggazdagabb kluboknak is, hogy az UEFA fog dönteni minden fontos kérdésről. „Le fogunk ülni mind az 55 tagország képviselőivel, és meglátjuk, mit tehetünk a jövőben a jobb működésért. Egy ideig nem volt erőskezű vezetője az európai szövetségnek, és ez némi problémához vezetett” – utalt Ceferin a topligák túlzott befolyására, amiről vetélytársa az elnökválasztáson, Van Praag úgy vélekedett: az egész szituáció olyan, mintha a nagy klubok fegyvert tartanának az UEFA fejéhez.
Sok múlik tehát Ceferin határozottságán, és ha sikerülne legalább a jelenlegi állapotokat fenntartani a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendjét illetően, az azt jelentené, hogy nem enged a nagy futballhatalmak túlzott érdekérvényesítésének, vagyis egy szlovénhoz hasonló léptékű magyar klubfutballnak lenne még esélye BL-főtáblára jutni. Persze csak akkor, ha nem hasalna el az aktuális bajnokunk már a júliusi selejtezősorozat elején.
