A szlovén jogász, aki segíthet a magyar focin

Aleksander Ceferin az európai szövetség új elnökeként figyelembe veheti a kisebb tagországok érdekeit.

Énekes András Előd
2016. 09. 19. 10:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Háromgyermekes apuka, szerető férj, és a ljubljanai jogi egyetemen szerzett diplomát. Ezek a legfontosabb információk, amelyekről Aleksander Ceferinnel kapcsolatban beszélnek tegnap óta. Az athéni UEFA-kongresszuson egyértelmű fölénnyel őt választották meg elnöknek a sporttevékenységektől több évre eltiltott Michel Platini helyére.

A 46 éves szlovén 2011 óta ül nemzete labdarúgó-szövetségének elnöki székében, tehát az UEFA-ban is csak öt éve tevékenykedik, de fokozatosan lépdelt előre a szamárlétrán, a Platini–Blatter-féle korrupciós botrány pedig az ő szempontjából jól sült el.

Athéni megválasztása előtti felszólalásában arról beszélt, hogy ő nem az a showmantípus, nincsenek irreális ígéretei, viszont szeretné majd egyértelműsíteni, hogy az UEFA irányítja az európai labdarúgást, nem pedig a pénzes klubok. Hogy nem tartozik a közérdeklődés homlokterébe, azt az bizonyítja a legjobban, hogy bár hazája labdarúgásának első embere, még egy minimális terjedelmű Wikipédia-szócikk sem volt róla UEFA-elnökké választásának napjáig.

A válogatott eseményekről egyelőre nem sokat beszélt Ceferin, de annyi bizonyos, hogy nagy támogatója Michel Platini azon kezdeményezésének, amely az Európa-bajnokság létszámának növeléséről szólt, és amely az idei franciaországi Eb-n sikeresen debütált.

Ez a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is biztató jel volt, hiszen már nyár elejétől Ceferint vette pártfogásába Csányi Sándor, nem pedig holland vetélytársát, Van Praagot. Érdekesség, hogy a skandináv országok szövetségei még hivatalos jelöltsége előtt kifejezték, őt támogatnák, ha indulna, majd hozzájuk csatlakozott gyakorlatilag teljes Kelet-Európa, közte Magyarország.

 

Ceferin megbízatása Platini eredeti elnöki ciklusának végéig, 2019-ig szól, de ha a következő három évben sikerül megtartani a tagországok belé vetett bizalmát, még sokáig ő vezetheti az európai szövetséget, vagyis biztosnak látszik a 24 csapatos Eb jövője, ami a közepes és a kis futballnemzetek számára, mint Magyarország, négyévente kiugrási lehetőséget teremt.

Épp csütörtökön fejtegettük az európai topcsapatok és a BL csoportkörébe épphogy becsusszanó klubok közti szakadékot, amely rögtön az első kör után nyilvánvalóvá vált. Az elmúlt hetekben tárgyalások folytak a négy topbajnokság (angol, spanyol, német, olasz) vezetői és az UEFA közt arról, hogy újra négy-négy csapat kapjon BL-kvalifikációt ezekből a ligákból, ám ez még inkább az arányok eltolódásához vezetne.

A cél egyértelmű, vagyis minél szorosabb és rangosabb összecsapásokat rendeznek a BL-ben, annál többen nézik, és annál több pénz folyik be a közvetítési díjakból az érintett klub számlájára. Kérdés azonban, hogy az UEFA mennyire hajlik arra, hogy a Bajnokok Ligájából teljes mértékben elitligát szervezzen, hiszen a második számú kupasorozat, az Európa-liga mezőnye így is évről évre egyre nagyobb, viszont jóval kevesebb pénzhez jutnak az ott vitézkedő csapatok.

Ceferin egyelőre nem tett egyértelmű állásfoglalást az ügyben, viszont sokatmondó a már említett megszólalása, miszerint szeretné hangsúlyozni a leggazdagabb kluboknak is, hogy az UEFA fog dönteni minden fontos kérdésről. „Le fogunk ülni mind az 55 tagország képviselőivel, és meglátjuk, mit tehetünk a jövőben a jobb működésért. Egy ideig nem volt erőskezű vezetője az európai szövetségnek, és ez némi problémához vezetett” – utalt Ceferin a topligák túlzott befolyására, amiről vetélytársa az elnökválasztáson, Van Praag úgy vélekedett: az egész szituáció olyan, mintha a nagy klubok fegyvert tartanának az UEFA fejéhez.

Sok múlik tehát Ceferin határozottságán, és ha sikerülne legalább a jelenlegi állapotokat fenntartani a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendjét illetően, az azt jelentené, hogy nem enged a nagy futballhatalmak túlzott érdekérvényesítésének, vagyis egy szlovénhoz hasonló léptékű magyar klubfutballnak lenne még esélye BL-főtáblára jutni. Persze csak akkor, ha nem hasalna el az aktuális bajnokunk már a júliusi selejtezősorozat elején.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.