Új Puskás-stadion: 5 év a csúszás

Többet már egyszerűen nem késlekedhet a Népstadion héjában felhúzandó, 105 milliárdba kerülő aréna.

2016. 09. 22. 19:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Futókörös gigastadion? Két aréna egymás mellett? Vagy három? Mikorra kellene vagy kellett volna elkészülnie? Mennyibe kerül? Mekkora lesz? Másfél évtizede hajtják a nép stadionjának rekonstrukcióját, ez idő alatt nem keveset változott a projekt mérete, ára és tartalma sem – ezt tekintjük át most.

Nos, a szocializmus egyik építészeti ékköveként létrehozott Népstadion grandiózus felújítási tervéről először az ezredforduló táján esett szó, a Nemzeti Színház, a párkányi híd és megannyi más nagyberuházással együtt – hogy miért volt rá szükség, arról keretes írásunkban olvashat. Ismert, az első Orbán-kormány akkor a 2008-as labdarúgó-Eb-re pályázóban lengette be az ötletet, de 2002-ben előbb a polgári kormány addigi pályafutásának, majd az Eb-pályázat történetének végére került pont.

1953-ban építették. A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, „Bütyök” legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó Aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján, rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó NB I kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A régi stadionban sem csupán sporteseményeket rendeztek: fellépett többek között a szovjet Mojszejev együttes, az amerikai dzsessztrombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, Michael Jackson, Tina Turner, vagy Placido Domingo, a hazaiak közül pedig az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

2004-ben a szocialista kabinet aztán előpályázatot hirdetett a Népstadion környékének átfogó fejlesztésére a 2012-es magyar–horvát Eb-pályázat részeként. 2006 januárjában Gyurcsány Ferenc – már nem sportminiszterként, hanem miniszterelnökként – félmilliárd eurót ígért a stadion felújítására közpénzből, nemzeti ügynek nevezve az építkezést. Előzőleg a világfutball két vezetőjének – Sep Blatter FIFA- és Lennart Johansson UEFA-elnöknek – már maketten is mutogatta, micsoda létesítményt köt majd nevéhez a történelem. 2006. december 8-án aztán elbuktuk a pályázatot – nem kicsit, nagyon.

Ekkoriban már a Fidesz volt nyeregben – csak még évekig ellenzéki lovon –, és kisvártatva asztalra is tette a Puskás ügyét. 2007. június 5-én az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a népnek azonnali hatállyal kell egy új aréna. A kormányoldal természetesen siettette volna a dolgot, hogy a 2010-es választásokra akár át is adhassák az 55 ezer fő befogadására alkalmas létesítményt. Az akkori terv az volt, hogy több funkciós, több sportágat kiszolgáló, a lakossági igényeket is kielégítő intézményt hoznak létre.

Egy évig készülgetett az a tanulmány, amelyre 2008. július 3-án végre hivatkozhatott a sajtó. Elbert Gábor korábbi sportállamtitkár, majd MLSZ-főtitkár jegyezte – ekkor már nem volt sporttárca –, egy harmincezer néző befogadására alkalmas, további 25 ezer férőhellyel bővíthető stadionról és sportkomplexumról szólt. Gyenesei István önkormányzati miniszter december 5-én viszont azzal állt a nyilvánosság elé, hogy nincs pénz az új Puskásra, a Fehér úton viszont létesülhet egy nemzeti aréna. Ekkortájt egyébként az MLSZ és a politika között ellentét feszült abban, hogy melyik legyen a helyszín, az MLSZ látszott a Fehér út, az államtitkárság pedig a Puskás-felújítás pártján állni. A kötélhúzás során Gyenesei bedobta még, hogy akár a Fáy utcában vagy az Üllői úton is lehetne az a nemzeti aréna.

Az elhatározás annál is sürgetőbbé vált, mivel december 18-án a Fővárosi Közgyűlés elvi döntést hozott arról, hogy Budapest 2020-ban olimpiát és paralimpiát rendezhet, ezt pedig a képviselők pártállástól függetlenül egyhangúlag támogatták.

Tavasszal a rövid munkaviszonyú Török Ottó sportállamtitkár annyit szólt hozzá a témához, hogy nincs pénz a Puskás rekonstrukciójára.

A fülkeforradalom elsöpörte a régi államtitkárságot és a régi MLSZ-vezetést is, a korábbi ígérgetés helyett pedig jött az új: Csányi Sándor az OTP mellett a vállára vette a labdarúgó-szövetséget is, és július 7-én bejelentette, Orbán Viktor zöld jelzést adott egy új stadion megépítésére „a Puskás Ferenc Stadion területén”. Ekkor még kerülték a világos beszédet arról, hogy megmarad-e az ódon aréna vagy a földdel teszik egyenlővé, de azt mindenki elismerte, hogy irgalmatlan pénzbe kerül a stadionnak már a bontása is.

Azért szeptember 29-én az MLSZ kiadta a parancsot egy pályázatkoordinációs bizottság felállítására, ennek lett az elnöke Studniczky Ferenc. A grémium belevetette magát a 2015-ös utánpótlás-Eb rendezésének feladataiba, és újrakezdődött az ötletelés a Puskás ügyében is.

Az első pénzegységet Bánki Erik és Rogán Antal parlamenti képviselők javaslatára tolták az ügybe, 500 millió forintot egy megvalósíthatósági tanulmány mellé csoportosítottak, az összeg szerepelt is a 2011-es költségvetésben.

A büdzséterv elfogadásának napjaiban (2010. december) járt Budapesten Michel Platini UEFA-elnök, akinek Csányi elbüszkélkedett Orbán ígéretével és az újabb pályázati tervekkel, de Platini akkor azzal hűtötte a kedélyeket, hogy előbb legyen stadion, aztán lehet álmodozni.

A 2011-es évben Studniczky megint csavart egyet a dolgokon. Januárban közölte a nyilvánossággal, hogy a Puskás nem multifunkcionális létesítmény lesz, hanem futballstadion. Májusban Csányi, amikor bejelentette stadionpályázat kiírását, hallgatott erről, ám lándzsát tört amellett, hogy kerül, amibe kerül, földig rombolják a nép stadionját, és a helyére álmodnak egy újat. Vígh László személyében újabb menedzsert állítottak a megaprojekt élére, kormánybiztosi pozícióban. Csányi akkor azt is mondta, ő már őszre várja a rombolóbrigádot.

Ám az csak nem érkezett meg. Ősszel (2011) lehetett az ügyben újra politikust szóra bírni, akkor Bánki Erik már a 2012-es költségvetés függvényévé tette a stadionbontást. A sportügyekben mindig is igen bennfentesnek számító politikus beszélt először arról is, hogy két verzió van: vagy egy 60 ezres futballstadion épül beépíthető futópályával, vagy külön atlétikai stadiont is építenek a Puskás mellé – illetve valahová. Arra, hogy miért nem kezdték el a bontást az októberi magyar–finn után, azt felelte, „a kormány nincs könnyű helyzetben a költségvetés tervezésekor”.

És akkor el is hangzott az első lehetséges átadási időpont, persze csak feltételesen: ha a kormányszándék szerint elkezdik a bontást 2011 őszén, 2014-re megnyitják az új Puskás Ferenc Stadiont.

Ki tudja, miért, talán hogy minél többfelé oszoljon el a felelősség, a budapesti nagyberuházásoknak is lett egy kormánybiztosa Fürjes Balázs személyében. Ő pedig leszögezte: nincs is kormányzati döntés a Puskás építéséről, a ferencvárosi és a debreceni stadion viszont prioritást élvez.

A Fourfourtwo.hu meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozó híre ezek után bombaként robbant 2011. november 3-án, mely szerint ’12-ben, még a választás előtt megkezdik, ’15-ben pedig befejezik a 42-45 ezer férőhelyes (20 ezerrel bővíthető) Puskás építését, a bekerülési költsége pedig 40 milliárd forint lesz. A portál akkor azt is tudni vélte, hogy 2021-re atlétikai stadiont és kerékpárpályát is felhúznak az új aréna mellé. Az értesülést kormányülésről kiszivárgott információként tálalták. A másnapi kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András az értesüléseket némileg módosította: egy 5 milliárdos bontást követően 40 ezres lesz a Puskás, 55 ezresre lesz bővíthető és 35 milliárd forintba kerül, azt viszont megerősítette, hogy 2015-ig kész lesz. Az árat még aznap pontosították: 43,5 milliárd forint, amelyből az előkészítés 500 millió, a bontás 5 milliárd, a parkolóház 3 milliárd, maga a stadion pedig 35. A másik két stadiont (atlétikai, kerékpár) viszont 2020-ra ígérték átadni.

És ha már ilyen jól eldöntött mindent a kormány, akkor 2012. április 12-én döntött egy másikat: helyén marad a Puskás Ferenc Stadion, és mellérakják – a Papp László Budapest Sportaréna és a régi Puskás közé – az új labdarúgó-arénát 2016-ra, ami átveszi a Puskás nevet, a régire pedig majd lehet ötletelni az Mnsk.hu-n. Ezt a bejelentést Vígh Lászlóra testálták, aki a közlés farvízén azt is elmondta még, folyó évben egymilliárdot költenek az előkészítésre, 2014-ben elkészülnek a kiviteli tervek, az új, 65 ezer (!) férőhelyes stadiont pedig ’16-ban átadják.

Júniusban Víghet megint „odalökték” a mikrofon elé, ahol azt mondta, épp aláírás előtt áll a régi stadion állapotfelmérésével kapcsolatos szerződés, ha ezzel megvannak, azonnal belefognak a felső karéj megmentésébe, hogy a 2012. őszi vb-selejtezőket már ott játszhassa le a válogatott, 42 ezer néző előtt.

A stadion(ok) körüli projekt intézményes gazdája, a Nemzeti Sportközpontok ezzel párhuzamosan ötletpályázatot írt ki a Keletitől a Stadionok metróállomásig elterülő városrész újraálmodására, hogy „a 2016-ra felépülő nemzeti labdarúgó-stadion városépítészeti és közlekedési szempontból is tökéletes helyre kerüljön” – miután ugye korábban eldöntötték, hogy az új stadiont a régi és a BS közé kell tenni Az ötletpályázatnak aztán persze – hogy, hogy nem – nem lett győztese, de a 23-ból 10 pályázónak „hivatalosan” is megsimogatták a buksiját.

Vígh terve őszre bevált, használhatóvá tették a régi Puskás középső lelátóját – a felső karéj alsó részét –, és ha 42 ezer drukkert nem is, 38 ezret beengedtek a stadionba, Magyarország pedig telt ház előtt, káprázatos hangulatú mérkőzésen, 3-1-re verte a törököket.

Hogy a régi Puskás környékén egy ideig nem lesz semmi, azt 2013 tavaszán éppen a Fradi-stadion építése körül meghozott döntés tette biztossá, a zöld-fehérek ugyanis – a Groupama Aréna építésének idejére – beleköltöztek. Az MLSZ mégis tovább szövögette az álmokat, Telkiben ugyanis Csányi Sándor bejelentette, hogy egy új stadionnal pályázunk a 2020-as, „több rendezős” Eb-re, valamint előzőleg egy Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntőre. Emlékezhetünk még a Platini-ukázra: előbb a stadion, aztán a pályázat. Az MLSZ azonban sebességet váltott, és meghívásos közbeszerzési eljárást jelentett be az új Puskásra, a kedvezményezett pedig a régit tervező Középülettervező jogutódja, a Közti lett, amelynek egy „stadion a stadionban” koncepció alapján kellett kitalálnia az új létesítményt – a szerződést nyár végén alá is írták, az első látványterveket pedig már őszre beígérték. És akkor a legújabb számok: 65 ezer néző befogadására lesz képes, 2014 végén kezdhetik építeni, 2017 végén átadják és összesen 70-90 milliárd forintba kerül. Aktuálisan egyébként a folyó évben 4,8 milliárd ment volna a Puskás körüli teendőkre, ezt azonban a kormány hirtelen megtoldotta 587 millió forinttal.

2013. szeptember 16-án kapták meg a Sport TV nézői az újabb befejezési dátumot Vigh Lászlótól: 2018 eleje lesz az. Kilenc hónapra rá az új Puskás új ára született meg, ekkor Vígh a Sport Televízióban már 90-100 milliárdról beszélt, nem mellékesen 2015-ös munkakezdéssel és 3 évvel későbbi befejezéssel. Az árnövekedéssel kapcsolatban sietve elmagyarázta, hogy a mi stadionunk (3-4 ezer euró/szék) közepesen lesz drága, hiszen bár az Espanyol 2009-ben átadott stadionját 1450 eurós székáron építették, a Wembley-t és a Legia Varsóét 11 ezer euróson.

2014 nyarára lettek készen a 200 ezer négyzetméter alapterületű új Puskás látványterveivel, amelyet kitettek az Mnsk.hu-ra, és amelybe hipp-hopp bekerült 3 ezer új lelátói férőhely, így akkor 68 ezres arénáról lehetett tudomásunk. A régi stadion és a bele kerülő új falai közé bő 20 sportágat kiszolgáló funkciókat és 180 ágyas szállodát álmodtak, valamint irodákat és diagnosztikai központot. A stadion tetejére felrajzoltak egy panoráma-futópályát is – a nagyközönség és az utánpótlássport céljaira. Vígh László a bemutatón újabb dátummal jelentkezett: 2015. májusra találhatnak kivitelezőt, ekkor kezdődhet a bontás.

Őszre még „pontosabb” adataink lettek: 68 156 fős lesz a Puskás-stadion és 341 millió euróba kerül (105 milliárd forint), de az is kiderült, hogy több csúszás már nem fog beleférni, 2020-ra ugyanis megkapott Budapest három Eb-csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt – 2019 nyarára tehát már üzembiztosan kell működnie. Közben pedig foglalkozni kell egy olyan stadion építésével is, amelyben nagyságrendileg ugyanennyien elférnek, és van futókör a futballpálya körül, ugyanis csak ilyen arénában lehet atlétikai versenyeket rendezni, például olimpián, már ha komolyak a szándékaink.

2015. május 25-én – de meg ne tanuljuk a dátumokat – már Fürjes Balázs tette át a beruházás időzítését, a köztévében a stadionépítés újdonsült vezetője azt mondta, ősztől lebontják a nép stadionját, 2016-tól építik az újat, 2019-re pedig befejezik. Hozzátette, takarékosabbá teszik a projektet, meg ésszerűbbé is. És ha valaki soha nem hitte volna, hogy valaha is beindul az egész építkezés, október 5-én az ügyvédek, az orvosok, a borászok és az írók válogatottja elbúcsúztatta az ódon arénát, majd azonnal megkezdődött a bontás.

A területen decemberben kezdődhet az új Puskás Ferenc Stadion felépítése, amely 170 ezer köbméter föld megmozgatásával jár (ez ötszöröse a városligeti Királydombnak). A törmelék jelentős részét újrahasznosítják, a régi pilonsort és a toronyépületet megtartják. A lelátók a korábbinál meredekebbek lesznek.

A Nemzeti Sportközpontok jelenleg érvényes közlése szerint 63 ezer drukker foglalhat majd helyet a lelátókon, a stadion alapterülete pedig az eredetileg tervezettnél 76 ezer négyzetméterrel lesz kisebb. A bringás aréna és az atlétikai stadion ügyét a 2024-es budapesti olimpiai pályázat csomagjába tették át.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.