Helyére került a Storck-csapat

A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hatalmas bravúr kell a világbajnoki szerepléshez.

Érzékelhető, a magyar játékosok többsége csak nemrég vette fel a nemzetközi futball ritmusát, míg a svájciak azt az anyatejjel szívták magukba. Továbbá a Storck-csapat egy erősebb ellenféllel szemben még nem képes egyszerre hatékonyan támadni és védekezni, ráadásul hiányzik egy klasszikus értelemben vett sztár is. Dárdai ugyan bemutatkozásakor Dzsudzsákot emelte ki mint klasszist, ám a ballábas játékos az alacsony színvonalú arab-emírségekbeli első osztályában csak evickél, és ez meglátszik a játékán. Hiába próbálja tehát a német szakember egy meccsből a maximumot kihozni, a hiányosságok egy nálunk magasabb szinten játszó ellenféllel ellen kiütköznek.

Hogy mennyire megviselte a magyar csapatot a vereség, azt Gera Zoltán könnyes szemmel adott nyilatkozata jelezte . Tovább kellett azonban lépni és erőt meríteni Szalai Ádám remek játékából: a Hoffenheim csatára Svájc ellen párharcokat nyert, folyamatos veszélyt jelentett az ellenfél kapujára, két gólja pedig önmagáért beszél.

A nehezen megemészthető vereség után több újdonságot hozott a rigai vendégszereplés. Bernd Storck négy helyen változtatott a Svájc elleni kezdőn és taktikai szempontból is átszervezte a csapatot. Lettország ellen ez a kezdő tizenegy futott ki a pályára:

Gulácsi – Bese, Guzmics, Kádár, Korhut – Gyurcsó, Gera, Nagy, Dzsudzsák – Szalai, Nikolics

A válogatott végig támadó szellemben, az ellenfél térfelén visszatámadva játszott és a széleken próbálta megbontani az ellenfél védelmét. Ez nagyrészt sikerült. Igaz, a Bese-Dzsudzsák, a Korhut-Gyurcsó vagy épp a Szalai-Nikolics játékoskapcsolat nem működött olajozottan, és a megszokottól eltérő támadóbb felfogás miatt több szabad terület nyílt a védekező zónánkban. A kontrákra berendezkedő hazaiak, ha el is jutottak helyzetekig, Gulácsi mindvégig a helyén volt. Összességében pozitívum, hogy egy nagy iramú, Svájc elleni találkozó után sikerült mezőnyfölényt kialakítani, rengeteget, viszonylag pontosan (88 százalékosan) passzolni és a 90 perc során dominálni.

„Most jön egy kis szünet, majd következik az Andorra elleni selejtező, kötelező nyernünk, majd utána téli szünet. Fontos volt, hogy megmutattuk, tudunk futballozni, előre játszani, a csapategység pedig remek. Kipróbáltunk fiatal játékosokat (Gerát a Vasas fiatalja, Vida Máté váltotta – a szerk), mert mindez a magyar foci jövője” – mondta a lett meccs után Bernd Storck az M4-nek.

Ami a jövőt illeti: a megszerzett négy pont ellenére a német szakember irányítása alatt a válogatott két játékrendszerben (4-4-2, 4-2-3-1) is olyan futballt játszik, amelyre vereség esetén se használható a kilátástalan jelző. Ritka, de annál örömtelibb tény, hogy ezúttal a kezdő tizenegyben csak egy magyar első osztályban szereplő játékos szerepelt, Gera Zoltán. Amennyiben folytatódik a „külföldre áramlás” és a nyugaton edződő játékosok tétmeccsen is pályára lépnek, akkor a szövetségi kapitánynak könnyebb dolga lesz a válogatott meccsek előtti pár napos felkészülésnél. És azt se feledjük, hogy Dárdai Pál és Storck munkája közelebb hozta a szurkolókat a nemzeti tizenegyhez, akik az elmúlt időszakban valamennyit visszakaptak a korábban porig rombolt hitükből.

„Rengeteget jelent a szurkolók szeretete, nagyon rossz érzéssel álltunk a pályán a lefújás után, de utána együtt énekeltük velük a Himnuszt, ez hatalmas pluszt ad nekünk a folytatásra” – beszélt Lang Ádám a 3-2-es svájci vereség után.

A válogatottat illetően tehát a jövő biztató, ám ennek ellenére is hatalmas bravúr kell ahhoz, hogy 2018-ban a válogatott Oroszországban, világbajnokságon szerepeljen.