Lelkileg erősebbek a felvidéki fiúk, mint a magyarországiak

Mi a magyar focista gyermekbetegsége? Miről szól majd Storck könyve? A győri akadémia vezetője elmondja.

– A belga Double Pass cég Dárdai Pál kérése 2014-ben és 2016-ban átvilágította a magyar futballakadémiákat. A két lépcsőben elvégzett vizsgálat eredménye összességében negatívan értékelte a honi fiatalok képzését. A szervezet egyebek között hiányolta a játékosok egyéni képzését vagy éppen a mérések fontosságát. Mit gondol a jelentésről általánosságban?
– Helyesnek tartom, hogy van egy ilyen átvilágítás a kluboknál. A Double Pass tulajdonképpen egy olyan, a vállalatoknál már létező ISO-rendszert valósított meg a futballban, amely több száz kritérium áttekintésével objektív képet képes adni a hazai labdarúgóakadémiák működéséről és teljesítményéről. Jó, hogy van egy olyan támpont, amire fel lehet készülni. Ezáltal az akadémiák vezetői érzékelhetik, hogy a fejlettebb országok labdarúgásában milyen tényezőket tekintenek fontosnak.

– A belga szervezet összesen 15 magyar akadémia működését vizsgálta. A felállított erősorrendben két éve még a másodikok voltak, idén azonban visszacsúsztak az ötödik helyre. Hogyan élték meg az elmúlt időszakot?
– A kétlépcsős vizsgálatot az ETO FC Győr esetében a tavalyi események miatt különösen fontos kettéválasztani. (Mint ismert, 2015. márciusában az egyesületet tulajdonló Quaestor-csoport egyik cége öncsődöt jelentett, a csapat legnagyobb szponzora, az Audi Hungaria Motor Kft. pedig azonnali hatállyal felmondta a klubbal kötött megállapodást – a szerk.) Két évvel korábban, az átvilágítás első részében a túl alacsony produktivitás miatt néhány századponttal maradtunk csak el az első helyezett Debrecentől. Ennek, a több tényezőből álló mutatónak az egyik eleme, hogy az adott akadémia hány játékost tud adni az első csapat keretébe. Akkoriban a Rába ETO az első osztály bajnoki címéért versenyzett és próbálta magát a nemzetközi szintre is beverekedni. Ebbe pedig nehezen illeszkedett bele, hogy a fiatalokkal kísérletezzünk, így az értékelésnél hátrányba kerültünk.

Az idén februárban elvégzett átvilágítás már a csőd után történt. A 2015. márciusi események után az volt a legfontosabb, hogy életben tudjon maradni az egyesület, megtartsa a játékosait és edzőit. Utóbbi sikerült, a szakemberek kitartottak, ám sok gyereknek és felnőtt játékosnak már nem volt annyira vonzó a harmadosztály. Ez nem is meglepő. Az akadémiai képzés minősége mellett ugyanis fontos a végkimenet. Nem mindegy, hogy a hozzánk kerülő gyerek szeme előtt az NB III vagy az NB I lebeg.

A pozícióvesztés oka tehát a már vázolt eseményeknek tudható be. Hiszen a Double Pass jelentése csak az első osztályú és a külföldi csapatokban való részvételt súlyozta, illetve az utolsó két évben az NB I-ben bemutatkozott játékosokat. Ebből a szempontból elmaradtunk, azonban infrastrukturális és edzők képzettsége szempontjából megfeleltünk. A nehézségek ellenére azért tovább tudtunk haladni: kifejlesztettünk egy saját videoelemző-programot és utánpótlás-adatbázist. Az is örömmel tölt el, hogy számos nálunk nevelkedett játékos futballozik jelenleg magasabb szinten. Elég ha csak a Bundesligában játszó Kalmár Zsoltot vagy a Lengyelországban pallérozódó Mervó Bencét említem.

Riport Győrből

A Fehér Miklósról elnevezett akadémián sok a felvidéki csibész, akik a szigorú napirend mellett egységes edzői felfogással találkoznak nap mint nap. Ide kattintva elolvashatja riportunkat, amelyből az is kiderül, ki az a „hétszentség”.

– Ha már irányvonal. Mi alapján építették fel az akadémiai képzést?
– A klub korábbi tulajdonosa, Tarsoly Csaba az intézmény létrehozását megelőzően több nyugat-európai klub (PSV, Feyenoord, Sparta Praha, Barcelona) akadémiájának működését vizsgáltatta meg szakemberekkel. A külföldi tapasztalatszerzés és hasznos nyugati példák megfigyelése azóta is fontos szerepet kap. A szakmai alapok kialakítása mellett sikerült Győrben, egy magyarországi viszonylatban piacvezető „hármas egységet” kiépíteni. Ennyire kompletten sehol máshol az országban nem szerepel együtt az iskola, a kollégium és a munkahely.

– A külföldi akadémiákkal milyen a kapcsolatuk?
– Nincs aláírt szerződésesünk egyik klubbal se. Ám folyamatos szakmai kapcsolatban állunk az Ingolstadt, a Sparta Praha, a Rapid Wien, a Feyenoord vagy éppen a Partizan Belgrad akadémiáinak vezetőivel.

Névjegy

Az 1958-ban született Preszeller Tamás hétszeres magyar válogatott. Pályafutása során játszott a Haladásban, a Videotonban és természetesen a Rába ETO-ban is. A jelenleg a győri utánpótlásért dolgozó szakember egyike azon hazai játékosoknak, akik gólt lőttek a Manchester Unitednek. Preszeller találatát ide kattintva nézheti meg, 0:45-től.

– Nagyon leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy az akadémia legfontosabb alkotóeleme a gyerek. Mi alapján kerülnek Győrbe a fiatalok?
– A hat és tizenegy év közötti gyerekek esetében azokat a képességeket vizsgáljuk, amik nálunk később fontos szerepet kapnak. Mennyire agilis, mennyire szeret állandóan a központban lenni, mennyire szereti a labdát, illetve mennyire szeret futni. Mivel csak a későbbi évek során derül ki, hogy megfelelőek-e a tanulási képességei, képes-e fejlődni, így ebből a korosztályból még nem küldünk el senkit.

Ha az idősebb korosztályt, azaz a 13-14 éveseket nézzük, akkor ebben az esetben edzői ajánlások alapján dolgozunk. Elmegyünk, megnézzük a „jelölteket”. Van egy kiválasztási pontrendszerünk, ami alapján elhívjuk a fiatalt a klubhoz. Nyílt napokat tartunk, majd kiválasztjuk azokat, akiket felveszünk az akadémiára.

Mivel hozzánk a holland és a spanyol foci keveréke áll legközelebb, így mi is, ahogy az előbbi országok is teszik, a TIPS betűsor alapján választjuk ki a gyerekeket. Ebben az esetben a „T” a technikát, az „I” az intelligenciát, a P a személyiséget, az S pedig a sebességet jelöli. Ezek alapján döntünk mi is. De emellett még egy jellemzőt beépítettünk, a mentális képességet. Azt vesszük észre, hogy ebben vagyunk a legjobban elmaradva a világtól magyar szinten. Ez az elmaradás házon belül is tapasztalható.

– Az akadémián sok határon túli, főleg felvidéki gyerek tanulja a labdarúgás alapjait. Külön szempont-e az „átcsábításuk”? Miért választják Győrt?
– Nem szabad szem elől tévesztenünk a Felvidéket, ahol olyan magyarlakta tömb él, mely Magyarországhoz kötődik, ők magyar anyanyelvűek. Nekik szeretnék alternatívával szolgálni. Van egy-két személy a klubon belül, például Darázs Tamás technikai vezető és Pongrácz Dezső, aki nemzetközi ügyekért felel, akik ismerik a felvidéki közeget és ide tudják csábítani a tehetségeket. Persze az akadémiánkhoz történő csatlakozás csak akkor lehetséges, ha valaki vállalja a magyar állampolgárságot. Általánosságban pedig azt lehet elmondani, hogy egy Szlovákiából jött magyar fiú lelkileg erősebb, mint egy magyarországi. Ennek okát talán szociológiai tényezőkben lehet keresni.

S hogy miért választanak minket? Mert elsősorban magyarnak vallják magukat, ráadásul utánpótlás szinten sokszor megnyilvánul a különbség, és ez nem csak a körülményeket tekintve értendő. A külföldi korosztályos csapatokkal általában kiegyenlített találkozót játszunk, sőt, többségében le is győzzük őket.

– Sokszor elhangzó egy klubbal kapcsolatban a futballfilozófia kifejezés. Ennek része, hogy egy-egy klub milyen elvek mentén alakítja ki a játékát. A győri „műhelyben” milyen elsődleges szempont alapján képzik a futballistákat? Mi a legfontosabb tulajdonság?
– A játékosság, a játékhelyzetek magas szintű megoldásának képessége. A cél, hogy olyan játékosokat neveljünk, akik akár a Barcelonában is megállnák a helyüket. A La Masián minden korosztály a 4:3:3–as felállásban játszik, mi is ezt preferáljuk de érintünk a képzésünkben más rendszereket is. A többfajta alakzat elsajátítása fontos, hiszen ha egy játékos később más csapathoz kerül, tudnia kell ezeket a változatokat is. De a legfontosabb a játékhelyzetek gyors megoldásának képessége, aki ezt tudja, az tud mindenféle rendszerben játszani.

Emellett igyekszünk beépíteni a képzésbe az ETO egyik legsikeresebb időszaka alatt jellemző, a Verebes József által meghonosított közönségszórakoztató játékot is. (A 2016 márciusában elhunyt tréner 1981 és 1986 között két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett a csapattal – a szerk.) Ennek lényege a bátor támadójáték és minél több gól elérése.

– A gyerekek mellett a másik fontos pillért a velük foglalkozó szakemberek jelentik. Odafigyelnek az edzők folyamatos képzésére?
– Igen. Kötelező is számukra a továbbképzés, úgy, ahogyan azt az MLSZ által meghatározott edzőképzés előírja. Jelen pillanatban olyan kreditrendszer van Magyarországon, amely mindenki számára kötelező érvényű. A már megszerzett „jogosítványokat”, azaz a B-, A-, illetve a Pro Licencet időszakonként meg kell újítani, illetve egy adott pontrendszert is teljesíteni kell. És részt kell venni a szövetség képzésein is.

– A nyugati közegben a futballisták képzése mellett lényeges szerepet kap az étkezés is. Ezen a terület hogy állnak Győrben?
– Mi is odafigyelünk arra, hogy a fiatal, fejlődésben lévő szervezetekbe mi kerül. Van egy dietetikusunk, aki korosztályonként (egyes esetekben személyenként) kialakítja a megfelelő étrendet.

– Már érintettük a Double Pass-jelentések kapcsán a Quaestor-csődöt, amely anyagilag megviselte a klubot. Milyen hatással volt mindez az akadémia büdzséjére?
– A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiához befolyó összegek nagyban függnek a Double Pass jelentésétől. Főleg tehát állami forrás érkezik Győrbe, emellett van a városban egy-két vállalat, amely az MLSZ TAO-támogatásán keresztül segíti a klubot. Plusz számíthatunk az önkormányzat segítségére. És a játékoseladás is bevételt jelent(het). Ha a Partizan példáját vesszük, akkor az általuk legutóbb 16 millió euróért eladott játékosuk árát az akadémiájukba forgatták vissza. Nálunk ilyen folyamatról nem lehet beszélni.

– Jelenleg több mint száz gyerekkel foglalkoznak. Mi kell ahhoz, hogy elérjék egy nyugati szintű akadémia színvonalát?
– Még több tehetséges gyerek. Magyarországon a játékosmegfigyelő-rendszer egy-két csapat kivételével gyerekcipőben jár. A célunk az, hogy Győrből, Győr-Sopron megyéből kiindulva az egész országra kiterjedő hálózatot alakítsunk ki. A legfontosabb, hogy a közvetlen környezetünkben ne vesszen el gyerek. Sajnos a megyei szintű csapatoknál az alacsonyabb szint ellenére fontos az eredményesség, emiatt maguknál tartják a gyereket és nem adják be őket az akadémiára. Ezt szeretnénk kiküszöbölni partnerek bevonásával és megfigyelőrendszer kialakításával, hogy ide jöjjenek a legtehetségesebbek.

– A válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck többször szót emelt a felmérések fontossága mellett. Végeznek diagnosztikai méréseket a játékosokon?
– Bernd Storck ezzel kapcsolatban nyitott ajtókat dönget. Kéthavonta mérjük a játékosok fizikális felkészültségét. Legutóbb épp a gyorsasági teszteket végeztük. A válogatottnál felmerülő igényeket tehát mi is tudjuk segíteni.

– Bernd Storck szeptembertől aktívan részt vesz az utánpótlás-akadémiák munkájában. Mi lesz a feladata, mit várnak tőle?
– Már egyeztettünk a német szakemberrel. Épp dolgozik azon a könyvön, amely 13-14 éves korig megreformálná a képzési rendszert. Ha valaki be tudja nekem bizonyítani, hogy az általa véltek miatt jönnek ki jó futballisták az akadémiákról, ráadásul ez beilleszthető a hazai viszonyokba, akkor készséggel elfogadom. Úgy látom, hogy a megbeszélésen elhangzottak már markánsan ki vannak dolgozva a csapatoknál, azt kell megvizsgálni, ez miért nem működik. Mi az oka annak, hogy nem jönnek ki olyan játékosok az akadémiákról, akik nemzetközi szinten megállják a helyüket. Mindent egybevetve reménykedem abban, hogy nemsokára látok egy magyar világsztárt külföldön, aki hazai akadémiáról került ki.