Magyar a világ legjobb női játékvezetője

Az év legjobb női játékvezetője már gimnazistaként mérkőzést vezetett, hogy aztán felérjen a csúcsra.

Játékvezetőt a munkájáról kérdezni olyan, mint titkos ügynököt arról, mi a következő küldetése. A szövetség engedélye nélkül nem elemezgetheti maga vagy társai teljesítményét, sőt még arról sem igen nyilatkozhat, mi a véleménye a futballban nemrégiben tesztelt videobíróról. Kulcsár Katalin esetében mégis tettünk egy próbát, mivel idén a labdarúgás statisztikájával foglalkozó világszervezet (IFFHS) a harminckét éves győri bírót választotta a világ legjobb női játékvezetőjének.

„Hogy számítottam-e rá? Nem igazán gondolkodtam rajta, vajon én kapom-e a díjat. Követtem, hogy korábban kik nyertek, és természetesen örülök neki, hogy idén én lettem a legjobb” – feleli lapunk érdeklődésére Kulcsár Katalin. 2016 legjobbja apja nyomdokain járva már gimnazistaként mérkőzést vezetett, a megyei bajnokságból vezetett az útja a nemzetközi keretig. A FIFA-keretbe 2004-ben került be, és 2011-ben a férfi-NB I-ben is bemutatkozhatott. Véleménye szerint a több néző és a televíziós közvetítés miatt a tét feltétlenül nagyobb az első osztályban, azonban a felelősség ugyanolyan, mint az alacsonyabb osztályokban.

Kulcsár Katalin idén rengeteg mérkőzést vezetett, kiemelten foglalkoztatta őt az MLSZ, az UEFA és a FIFA is. Nem véletlen, az utóbbi években rengeteg tapasztalatot gyűjtött különböző világversenyeken és női Bajnokok Ligája-meccseken. BL-döntőben már 2008-ban közreműködött tartalék-játékvezetőként, 2013-ban felnőtt női Eb-n, majd két évvel később világbajnokságon dirigált. Idén az UEFA döntése értelmében ő fújhatta a sípot a női Bajnokok Ligája döntőjében, a Wolfsburg–Lyon párharcon.

„Magyarországon tizenhárom hivatásos játékvezető dolgozik, ők azok, akik főállásban űzhetik ezt a foglalkozást, a többieknek vállalniuk kell más munkát is a játékvezetés mellett” – ecseteli a honi bírók helyzetét a közgazdász-végzettségű Kulcsár Katalin. Hozzáteszi, Magyarországon nagyjából százötven női játékvezető dolgozik, akik a tanfolyamot is együtt végezték férfikollégáikkal, és a továbbképzéseken is közösen vesznek részt. Utánpótlás-, női és férfimérkőzésekre is küldi a női kollégákat a labdarúgó-szövetség. Utóbbi találkozókon nagyobb az iram, mint a női meccseken, de Kulcsár nemcsak ezért edz napi szinten, a nemzetközi női találkozók is komoly megterhelést jelentenek. „Fizikai problémáim nincsenek akkor sem, ha férfiaknak vezetek mérkőzést. Az már másfajta kihívás, hogy miképp tudom nőként elfogadtatni magam ilyen meccsen, de igyekszem ezt is megoldani, amiben a sokéves tapasztalat rengeteget segít. Játékvezetői szemmel egyébként nincs nagy különbség férfi- és női meccs között” – véli Kulcsár. Azért ha végignézünk egy női találkozót, szembetűnő, hogy kevesebb a duma a sporinak, mint a férfiaknál, de interjúalanyunk jelzi, miképp az iramban, ebben is közelednek már hölgyek az urakhoz. A két nem focija között annyi különbséget lát, hogy a nőknél talán kevesebb a szándékos szabálytalanság.

A klubvilágbajnokságon Kassai Viktor használta éles meccsen először a videobírót, de mivel ez csak tesztüzem volt, beszélgetőtársunknak egyelőre nincs sarkos véleménye a technikai újításról. Jövőjéről elmondta, szeretné tartani azt a szintet, ahová eljutott, és mivel még fiatal, nem foglalkozik azzal, meddig lehet a pályán.