A Fradi nyerte a Magyar Kupát 2017-ben

A Ferencváros hosszabbítás és büntetők után verte a Vasast a Magyar Kupa idei fináléjában.

Ami az egyik oldalon szépségtapasz, az a másikon pont az i-re. Két olyan csapat játszotta a Magyar Kupa döntőjét szerda este, amely ellentétes szezonon van túl. Előbbi, azaz Michael Oenning együttese 2016 késő tavaszán épphogy bennmaradt, aztán az aktuális idény őszi periódusában hetekig vezette a tabellát. Már féltávnál hangoztatta a német szakember, örömteli, hogy a többségében huszonévesek alkotta csapat remekül szerepel, helyén kell majd kezelni azt is, ha lesz egy-két rossz mérkőzés, váratlan vereség. Igaza is lett, ám a hullámvölgy ellenére is sikerült megszerezni a bronzérmet.

A Ferencváros annak ellenére, hogy több meghatározó játékosa távozott tavaly nyáron, még úgy tűnt, tudja pótolni a veszteségeket. Aztán ahogy telt-múlt az idő, kiderült, mégsem. Hiába a többmilliárdos költségvetés, a teljesítmény – finoman szólva is – elmaradt. Utóbbit maguk a játékosok többször is elismerték, a csapat trénere, Thomas Doll pedig arról panaszkodott, hogy az érkezők nem úgy teljesítettek, ahogy várták. A gyenge szezon után a Ferencváros védője arról beszélt a Nemzeti Sportnak, sokat jelentene nekik a kupagyőzelem.

Majd tizenötezer néző előtt egyik csapat sem védekező felfogásban, de a tétet figyelembe véve, a saját térfelére visszaállva kezdett. Az első helyzet a hatodik percben Kleinheisler előtt adódott, aki ha nem ballal lőtt volna tíz méterről Mindenesetre a kilencven perc során jól látható volt a kettősség a Németországból hazatért játékos esetében. Három perc leforgása alatt előbb elkövetett egy alapvető védekezési hibát, majd pimaszul emelte át ellenfelét.

A 25. percben aztán az addig csendesen csordogáló mérkőzés megváltozott: Vaskó szaladt alá a labdának a félpályánál, a mögötte biztosító, utolsó emberként védekező Burmeister buktatta a kapuja felé rohanó Radót. A védő csak sárgát kapott. Mindez nem érdekelte Varga Rolandot, aki 25 méterről a kapuba bombázta a szabadrúgást. Vezetett a Fradi. És pár perccel később Radó és Nagy Gergely ütközését nem minősíti kapustámadásnak Solymosi, kettő is lehetett volna az előny.

Nem így lett, rá is fázott a Fradi. Nem telt el kettő perc a második játékrészből, Kulcsár Tamás csinált egy laza bokacselt a tizenhatos jobb sarkánál, majd szépen kilőtte a hosszú sarkot (1-1). Egyenlítés után változtatott a Vasas: a 3-4-3-as felállásról 5-4-1-re és a kontrajátékra állt át. Kulcsár pedig hős lehetett volna, ha egy jó ütemben végigvitt ellentámadás után el tudja passzolni Dibusz mellett a labdát. S bár Nagy Gergely egy pontrúgás után majdnem összehozott egy gólt csapatának, Murka Benedek pedig a sajátjának.

A végjátékban inkább azért lehetett szurkolni, hogy a földön maradt Lovrencsics Gergőnek ne legyen komolyabb baja, illetve ne robbanjon fel a Fradi-szurkolók dühétől a Groupama Aréna. A Fradi játékosa szerencsére a hordágyról odaintett közönségének jelezve, jól van.

Jöhetett a kétszer tizenöt perc hosszabbítás, amelyet – ahogy az ilyen esetben általában – a pozíciós játék, az egyszerű megoldások és a biztonsági passzok jellemeztek. Jogos talán a felvetés, van-e értelme a minden látványosságot nélkülöző hosszabbításnak.

No, de ezzel ellentétben a büntetőpárbaj már sokkal inkább lutri, az idegek harca, amit a Fradi nyert 5-4-re, ugyanis a harmadik sorozatban Ristevski hanyag középre emelését Dibusz lábbal védte. Így tehát a Ferencvárosé a Magyar Kupa 2017-ben. 

Az FTC a klub történetében harmadik alkalommal tudta sorozatban háromszor elhódítani a trófeát, korábban 1942 és 1944, valamint 1993 és 1995 között sikerült neki ez a bravúr.

Magyar Kupa, döntő:
Ferencváros–Vasas 1-1 (1-0, 1-1, 1-1) – 11-esekkel: 5-4
Groupama Aréna, 14 970 néző, v.: Solymosi
gólszerzők: Varga R. (26.), illetve Kulcsár T. (47.)
sárga lap: Moutari (80.), Cukic (90+7.), illetve Burmeister (25.), Remili (37.), Saglik (42.)

Ferencváros: Dibusz – Dilaver, Nalepa, Leandro, Lovrencsics (Csernik, 90+5.) – Hajnal (Sternberg, 80.), Gera (Cukic, 69.) – Varga R., Kleinheisler, Moutari - Radó

Vasas: Nagy G. – Ristevski, Vaskó, Burmeister (Korcsmár, a szünetben) – Kleisz, Vida, Berecz, Hangya (Murka, 57.) – Remili, Saglik, Kulcsár T. (Gaál B., 96.)