Az Andorra elleni vereségre nincs mentség vagy kifogás. Azt a válogatottat, amelynek játékosai másodállásban rúgják a bőrt, le kellett volna győzni. Érdemes azonban összefüggéseiben vizsgálni a kialakult helyzetet. Nem Bernd Storck egyedüli hibája a kudarc. Edzői hiba, hogy a horvát bajnokság gólkirályát, Futács Márkót és az MLS-ben már tizenkét találatnál járó Nikolics Nemanját meg sem hívta. Ahogy az is, hogy még a másodosztályban sem meghatározó játékos, Tóth Bence kezdőként kapott szerepet. Szintúgy nehéz a látottak után leírni, pontosan milyen elgondolás alapján próbálta a magyar válogatott megszerezni a három pontot.
A vb-selejtezőkön szereplő csapat már egyértelműen Bernd Storck válogatottja. Azé az emberé, aki húzott egy merészet, s 2015 őszén Oslóban Norvégia ellen az addig kevesek által ismert Kleinheisler Lászlót játszatva győzött. Azé az emberé, aki a 2016-os Európa-bajnokság előtt, építve a Dárdai Pál által összerakott csapatra, olyan magas szintű felkészítést végzett, hogy a siker nyomán sokan a körúti villamoson ugráltak. És szintúgy övé az a csapat, amely az utóbbi négy mérkőzésen nem lőtt gólt. Itt érdemes idézni Nagy Tamás labdarúgóedző meglátását: – Dárdai tudta, mire alkalmas a keret tudása, most ez nincs fölismerve – mondta a Digi Sporton. Szintén érdekes, hogy Dárdai Pál nem Bernd Storckot, hanem Giovanni Trapattonit szerette volna utódjának.
Mindenesetre a válogatott komoly nemzetközi tapasztalatú játékosai időközben visszavonultak (Király, Juhász), vagy az utolsókat passzolják (Gera) – hiányuk látszott is a törpeállam ellen. Mindezek tudatában nincs más lehetősége a német szakembernek, mint a hátországhoz nyúlni. Ahhoz a hátországhoz, amelynek irányítását – érthetetlen módon – az MLSZ vezetőségében dolgozó döntéshozók szintén rá bízták. Az pedig, hogy egy ember két személy feladatát lássa el egyszerre kielégítően, hosszú távon nem megoldható.
A tréner olyan országban próbál már a 2020-as Eb-re csapatot építeni, ahol állami és taopénzzel pumpálják tele a futballt. Amelynek gépezetét stadion- és pályaépítésekkel csinosítják, miközben a valódi fogaskerekek, a gyerekek úgy nyernek felvételt egy-egy akadémiára, hogy elemi technikai gondokkal küzdenek. – Magyarországon 7–14 éves kor között hiányos a technikai képzés. Ezen a területen hatalmas űr tátong. Amikor 14 évesen az akadémiára érkeznek a gyerekek, nehezebb továbbfejleszteni őket, mert egyrészt pótolni kell a hiányosságokat, másrészt túl nagy a különbség az egyes játékosok tudásszintje között – mondta a Magyar Futballakadémia egykori szakmai igazgatója, Jasper de Muijnck az NSO TV-nek.
Talán nem véletlen, hogy az utóbbi esztendők leghitelesebb hazai labdarúgó-személyisége, Dárdai Pál a Világgazdaságnak adott interjújában arról beszélt, hogy „Magyarországon most már sokat költenek infrastruktúrára és az utánpótlásra, ám amíg a klubok nem lépnek partnerségre az iskolákkal, kidobott pénz az egész”.
Kiemelte, ha a gyerekek 9–12 éves koruk között heti háromszor fociznak a napi kettő helyett, nem válik belőlük futballista. Hiába építenek szerinte a fiataloknak pályákat, fizetik meg a velük foglalkozó edzőt, és öltöztetik őket szép szerelésbe, a szakmai alapok később is hiányozni fognak a sprintek, az első labdaérintések dinamikájában, a letámadás vagy a területvédekezés automatizmusában.
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség szóvivője tegnap azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy elnökségük csütörtökön hallgatja meg a kapitányt. Orbán Viktor az ATV.hu-nak pedig azt mondta, az a vezérkar van az MLSZ-ben, amelyik a megsemmisítő 8-1-es hollandiai vereség után is megtalálta a helyes utat. – Mindannyian abban bízhatunk, hogy Csányi Sándor elnök úr és csapata kellő mérlegelés után bölcs döntést hoz. Ebben van minden reményünk – tette hozzá a miniszterelnök.
