Az M4 Sport körkérdést tett fel a magyar válogatottal kapcsolatban futballszurkolók és olyan civilek körében, akik nem szeretik a focit, de valamennyire mégis követik. Az állásfoglalások a „katasztrofális”, „amatőr” jelzőktől a „magyar narancsig” terjedtek, vagyis kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk. A drukkerek zöme negatív véleményt mondott, erre reagáltattak edzőt, futballistát.
Bódog Tamás, a Diósgyőr trénere úgy fogalmazott, a szurkoló fokmérője a játéknak, ha ő ilyen véleménnyel van róla, akkor igazat kell adni neki, és meg kell változtatni a futballt.
„Amikor hazajöttem Magyarországra, azzal szembesültem, hogy a játékosok egy része, hogy is mondjam dagi volt.
Nem mindent tett meg azért, hogy profi szemlélete legyen. Pedig ez a kötelessége – így a Németországban és Dániában trénerkedő edző. – Egy magyar játékos közel sem olyan stabil, dinamikus, robbanékony, mint egy nyugati. Vannak játékosok, akikre rá kell szólni, hogy gyakoroljon külön, de a többségnek nincs szüksége erre.” A tréner úgy érzi, idehaza játékos-, edző- és vezetőválság is van a fociban. „Nem szabad csak a játékosokra ráhúzni az egészet” – tette hozzá.
Torghelle Sándor, az NB II-be zuhant MTK támadója állítja, azok, akik piedesztálra emelnek a sikerek után, a sárba is taposnak, ha nem megy a játék. Úgy látja, vannak emberek, akiknek érdemes adni a véleményére, de idegenekére nem ad. „Nekem megvan a motivációm, és a magyar focisták kilencven-kilencvenöt százalékának is.”
Pátkai Máté, a Videoton válogatott labdarúgója azt mondta, neki a baráti körében, sőt a családjában is vannak emberek, akiket nem érdekel, hogy ő focizik, és komoly kritikát fogalmaznak meg az átlagos futballista kapcsán.
Torghelle Sándorhoz hasonlóan ő is azt hangoztatta, hogy nagyon sok munkaórát öl bele ebbe a dologba a magyar focista is. „Ezt az emberek nem hajlandók meglátni, és elfogadni.”
Tőzsér Dániel, a Debrecen csapatkapitánya kifejtette, az Eb-n még imádták a magyarok a focistáikat, az ország legnépszerűbb emberei voltak, most meg utálják őket. „Ilyen nép vagyunk mi. Pesszimisták, sokszor irigyek.” Hozzátette: nem érti, miért jönnek mindig a magyar emberek a focisták rossz hozzáállásával. „A mentalitás belülről jövő dolog, nem változik hétről hétre. Az, hogy a játékos messzebb védekezik az ellenfelétől, nem azért van, mert nem akar nyerni, lehet az oka a rossz taktika, a belső feszültségek, vagy csak egy remek ellenfél. Nem akaratgyengék a magyar játékosok.” Tőzsér arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sokat számít, ha a közönség, mely kimegy a meccsre, próbálja szeretni azt, amit lát, nem pedig utálni, mert ez emeli a játék színvonalát is.
Horváth Zsolt, a Debrecen korán visszavonult futballistája szerint sok focista nem él profi módon, nem tesz meg mindent a fejlődés érdekében. Érdekes dologra hívta fel a figyelmet: mivel neki van egyetemi diplomája, úgy érezte, emiatt sok társának kisebbrendűségi érzése van, sőt a pályán is néha mintha durvábbak lettek volna vele szemben az ellenfelek.
