Tömeg: az egy kiló sokszor nem is egy kiló

Nem árt odafigyelnie az élelmiszer mennyiségi (tömeg) jelölésére, mert lehet, hogy meglepetésben lesz része.

A háztartásokban nélkülözhetetlen alapélelmiszerek – mint a rizs, a liszt, a só és a cukor – esetében nem árt odafigyelnünk, hogy sütés-főzés során a recept szerint előírt hozzávalókat pontosan kimérjük konyhai mérlegünkön, mert a csomagoláson jelölt mennyiségeknek nem mindig hihetünk.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közel 120-féle termék tételminősítéses nettótömeg-vizsgálatát végezte el 2013-ban, melynek eredménye szerint 29 százalékos volt a kifogásolási arány.

A termékekre vonatkozó jelöléseknek elsődleges funkciója, hogy tájékoztatást adjanak az adott termék tulajdonságairól. A jelölés alapelve a pontos, valósághű tájékoztatás, hogy ezzel tegye lehetővé a fogyasztó számára a termékek sokféleségéből a megfelelő választás lehetőségét. A jelölés a fogyasztói érdek és a piaci versenytisztaság védelmének egyik igen fontos eszköze. Az alapszabály, hogy ne legyen félrevezető az adott jelölés.

A tételminősítéses nettótömeg-mérés két lépcsőben történik a vonatkozó jogszabály szerint: egy adott termékből 20 darab mintát vételezve és nettó tömegét lemérve egyrészt a jogszabály szerint előírt minimumérték elérését szükséges vizsgálni, másrészt a 20 terméknek az átlagtömeghez viszonyított negatív eltérését. Amennyiben ezen értékekre a jogszabályban előírt kritériumok nem teljesülnek, úgy az adott terméktétel nem minősül megfelelőnek.

A hatóság tapasztalata szerint a leggyakrabban a nagyobb kiszerelésű (500 gramm, 1 kilogramm) termékek körében fordult elő hiányosság liszt, rizs, cukor és só esetén, de arra is akadt példa, hogy a 20 grammos fűszer címkén jelölt mennyisége nem volt megfelelő.

A vizsgálatok során előfordult például olyan rizs termék, amelynél a vizsgált 20 mintaelemből mind a 20 kifogásolt volt az előírt minimumérték tekintetében; egy rétesliszt esetén pedig a jogszabály szerint maximálisan megengedhető negatív eltérés több mint háromszorosa volt megfigyelhető (vagyis a terméken jelzett 1000 gramm helyett csupán 948,8 gramm lisztet tartalmazott).

A feltárt jogsértések esetében a fogyasztóvédelmi hatóság a szükséges intézkedéseket megtette: a jogsértő magatartás folytatását megtiltó határozat meghozatalára, illetve fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor.

A „százas” papír zsebkendő manapság már csak „kilencvenes”, a cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál rejlik, a korábban kétdecis tejfölös pohárból eltűnt fél deci. A toalettpapír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt. A régen egykilós liszt ma már van, hogy csak 90 dekagramm. Nem  árt ugyanis figyelni, hogy milyen mennyiség kerül feltüntetésre az élelmiszer csomagolásán, ne megszokásból vásároljunk!

Bár a gyártók ezen „válságkezelési reakciója” tisztességtelennek tűnhet, a fogyasztók megtévesztéséről, vagyis tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról csak abban az esetben beszélhetünk, ha az egyébként szokásos mennyiségnél kevesebb mennyiségű termék kerül elhelyezésre a csomagolásban és arról a termék csomagolásán nem tájékoztatják a vásárlókat. Amennyiben a valóságnak megfelelő tájékoztatás a terméken elhelyezésre kerül, úgy megtévesztésről ezáltal nem beszélhetünk.

Ezen témakörrel kapcsolatban cikkünkben további információkat talál.

Az NFH által végzett további vizsgálatok eredményei a Vizsgálati jelentések/tesztek menüpont alatt, ezen a linken érhetőek el.