Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Tessék megkapaszkodni, bődületesen nagy szám következik: mintegy 25 ezermilliárd forint értékű megrendelésállománya van a magyarországi építőiparnak a következő öt évre. Ez jóval nagyobb összeg, mint amennyi az oly sokszor emlegetett európai uniós támogatási keret, amely a 2014–2020-as fejlesztési időszakra kilencezermilliárd forintot jelent.
Az építőipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazattá erősödött az elmúlt néhány évben. Volt honnan visszakapaszkodni, a Gyurcsány-kormány megszorításai 2006-ban indították el a lejtmenetet, amelyet a válság tovább súlyosbított. Abban az időszakban pénz híján eltűnt a kereslet, sem állami, sem magánberuházásokra nem lehetett számítani. A vállalkozók nem tudták megtartani embereiket, akik közül többen vették a kalapjukat és külföldre távoztak. Olyan mértékűvé vált a leépülés, hogy már akkor arról beszélt a szakma, ha egyszer újra szárnyra kap az ágazat, akkor nem lesz kinek malteroskanalat a kezébe adni. Ez majdhogynem így is lett.
Az építőipar ma már kiugróan teljesít, februárban a termelés növekedése éves összevetésben elérte a 48 százalékot. Erre évtizedek óta nem volt példa. Az állami és a magánszektor megrendeléseiből sincs hiány. Mindehhez több kormányzati intézkedés jelentős segítséget ad. Ilyen a családi otthonteremtési kedvezmény, az ötszázalékos áfakulcs vagy éppen a vállalatok technológiai korszerűsítését célzó támogatás. Aki nem építkezik, az is tapasztalhatja, hogy épül az ország. Ha sétálunk az utcán, ha kinézünk az autó vagy a vonat ablakából, szinte biztosan feltűnnek a magasban a toronydaruk a nagyobb városokban, de a kisebb településeken is sorra épülnek a családi házak.
Az építőipar olyan, mint a lakmuszpapír. Pontosan megmutatja, milyen állapotban van az adott ország gazdasága. Ha konjunktúra van, akkor az ágazat is erősödik, míg ellenkező esetben gyorsan elkezdődik a visszaesés. A kormány több szempontból is jól döntött, amikor rábökött erre a területre. Az építőipar felfutása ugyanis jelentős lendületet ad a belső piacnak. Így több lábon tud állni a magyar gazdaság, amely erősen exportközpontú. Életre keltek a terület vállalkozásai, bővül a foglalkoztatás, növekszik a GDP. Másfelől olyan programokkal társulnak a kedvezmények, amelyek támogatják a családok gyermekvállalását. Hátradőlni azonban nem lehet. Ahhoz, hogy az eredmények tartósak legyenek, megoldást kell találni a munkaerőhiányra. Ez ugyanis gond, még akkor is, ha nem olyan nagy probléma, mint a munkanélküliség.
A jó munkaerőt kétféle úton lehet csatasorba állítani. Aki kiment külföldre, azt haza kell csábítani, míg itthon gondoskodni kell az utánpótlásról. Jó hír, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy Magyarországon keresik meg a kenyérre valót. A kerítés ugyanis Nyugat-Európában sincs kolbászból. Lapunk hasábjain is olvasható volt, hogy milyen körülményekkel találkoztak Németországban és Angliában hazánkfiai. Egyik hónapról a másikra ott sem lehet meggazdagodni, jelentősebb összeget legfeljebb az tud megspórolni, aki úgy él, mint egy aszkéta. Bár a bérek még mindig magasabbak kint, mint itthon, Magyarországnak mégsem a német keresetekkel kell versenyeznie. Annyi pénzt kell adni, amennyi elég a tisztes megélhetésre. Erre teremthet lehetőséget az elmúlt években tapasztalható béremelkedés. A képzésben pedig valóban érdemes követni a német mintát, ahogy azt az építőipari szakszövetség javasolja.
Most az a szerencsés helyzet is előállt, hogy a szakma érdekképviseletei és a kormányzat között eredményes az együttműködés. Van miért összefogni, aki ugyanis nem épít, az rombol.
A kormány egyre több intézkedést hoz annak érdekében is, hogy megfizethetőbbé tegye a lakhatást.
Változnak az idők. Volodimir Olekszandrovics szempontjából külföldön sem alakulnak jól a dolgok.
Szerbia, Montenegró, Bosznia azért nem lehet uniós tagállam, mert Brüsszelben a lopakodó orosz veszélytől tartanak.
Ha van freudi elszólás, akkor létezhet freudi „elmozdulás” is.
A kormány egyre több intézkedést hoz annak érdekében is, hogy megfizethetőbbé tegye a lakhatást.
Változnak az idők. Volodimir Olekszandrovics szempontjából külföldön sem alakulnak jól a dolgok.
Szerbia, Montenegró, Bosznia azért nem lehet uniós tagállam, mert Brüsszelben a lopakodó orosz veszélytől tartanak.
Ha van freudi elszólás, akkor létezhet freudi „elmozdulás” is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kormány egyre több intézkedést hoz annak érdekében is, hogy megfizethetőbbé tegye a lakhatást.
Változnak az idők. Volodimir Olekszandrovics szempontjából külföldön sem alakulnak jól a dolgok.
Szerbia, Montenegró, Bosznia azért nem lehet uniós tagállam, mert Brüsszelben a lopakodó orosz veszélytől tartanak.
Ha van freudi elszólás, akkor létezhet freudi „elmozdulás” is.
Nagyon úgy tűnik, hogy Karácsony ismét kacérkodik a miniszterelnök-jelölti pozícióval.
Karácsony Gergely sírásra görbült szájjal újságolhatja a világsajtónak, hogy Orbán betiltotta a szabad szerelmet, de ő utolsó leheletéig küzd érte.
Az 1988-as Erdély-tüntetést után a hazai és moszkvai központi bizottságok bizonytalanodtak el, a mostani, Ukrajna gyorsított uniós felvételéről tartott szavazás elsöprő eredménye nyomán pedig a brüsszeli politbüro gondolkodhat el.
A nők kiállnak Varga Judit mellett.
Lapunk megkérdezte a szponzorok cégeinek és az előadó menedzsmentjének vezetőit, síri csend a feleletük.
Bemutatjuk, hogyan reklámozta őt a liberális média korábban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
