Besült Soros fegyvere

Soros György úgy gondolta, elég, ha odaszól Berlinbe, az egyik emberével üzen a német kancellárnak, vétózza meg, hogy a magyar uniós biztos kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az EB-ben.

Mindent elárul Soros György demokráciafelfogásáról az a módszer, amivel meg akarta torpedózni, hogy a magyar uniós biztos kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az Európai Bizottságban. Emlékezhetünk még, milyen vad elszántsággal védték az ellenzéki pártok és a liberális média a milliárdost, amikor e lap hasábjain is számos cikkben bemutattuk Soros valódi arcát, részletesen, konkrét esetek feltárásával, tényekkel bizonyítottuk, hogy szervezeti hálózatával és lefizetett politikusok – köztük uniós vezetők – közbenjárásával avatkozik belpolitikai ügyekbe, és kormányok felett diszponálva kívánja alakítani az európai politikát. A spekuláns hívei, pontosabban támogatottjai írtak összeesküvés-elméletről, próbálták bagatellizálni a befolyását, emlékezhetünk még a „kormány minden sötét sarokban Sorost látja” típusú gúnyos megjegyzésekre. De még a kormánypárti szimpatizánsok körében is sokan túlzásnak érezték a „sorosozást”.

Most újabb konkrét, kézzelfogható bizonyítékát láthatjuk a gátlástalanságnak, a dollármilliárdoktól és ezen keresztül a saját hatalmától megrészegült ember meggyőződésének, hogy neki joga van a társadalmak életének átformálására. Soros György úgy gondolta, elég, ha odaszól Berlinbe, az egyik emberével üzen a német kancellárnak, vétózza meg a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér kinevezését. Korábban nyilván működött ez a módszer, akár Angela Merkelt is befolyásolhatta a spekuláns, de már más idők járnak nyugaton is. Soros hiába akarta ugrasztani a Német Külpolitikai Társaság elnökét, Daniela Schwarzert, a hölgy nem teljesítette a parancsot. Schwarzer asszony egyébként a nyílt társadalom egyik élharcosa, 2018 februárjában például a spekuláns egyetemén, a CEU-n tartott előadást Németország és a nyílt társadalom végzete címmel, és szervezetének támogatói között van Soros György alapítványa. Mindezek ellenére a német politikus elutasította a kérést, hiába próbálta őt győzködni a milliárdos.

Így múlik el a világ dicsősége – idézhetnénk a régi mondást. Talán ez juthatott eszébe a milliárdosnak is, amikor szembesült a németországi bázis ellenállásával. Hiába a mérhetetlen vagyon, a világot behálózó NGO-rendszer, a vazallus politikusok, megkopott Soros hatalma. Egy nagy csatát elvesztett már a májusi európai parlamenti választások után, méghozzá részben a magyar kormány ellen. A V4-eknek és azon belül Magyarországnak ugyanis kulcsszerepük volt abban, hogy végül nem a spekuláns hű embere, Frans Timmermans ülhetett az Európai Bizottság elnöki székébe. Akkor szintén egy német hölgy politikus, Ursula von der Leyen húzta keresztbe Sorosék számítását.

A vesztes csaták persze nem fogják kedvét szegni a nemzetállamok felszámolását életcéljának tekintő milliárdosnak, sőt még bőszebb támadásokra készülhetnek az európai szuverenisták, így Orbán Viktor és kormánya is. Senki ne gondolja, hogy a nemzetek Európájának képviselői győzelemre állnak, az uniós intézményekben ma is többségben vannak az Európai Egyesült Államok hívei. A következő évek meghatározó konfliktusa az önállóságért folytatott küzdelem lesz, a globalistákat szorítja az idő, a 2027-ig tartó költségvetési ciklusban mindent megtesznek majd, hogy nyomást helyezzenek a vonakodó kormányokra és a központosítás felé tolják az uniót.

A hazai ellenzéktől ebben a harcban semmi jóra nem számíthatunk, a DK és a Momentum jól láthatóan a totális behódolásban érdekeltek, ha rajtuk múlik, Magyarországot ismét eladják bagóért. De Sorosék ideje a végéhez közeledik. A dicstelenség is elmúlik egyszer.