Csóválják a kutyát

Arra a következtetésre jutottak a Karácsony Gergely–Szabó Tímea tandem vezette szerveződésben, hogy a szocialistáknak lassan befellegzik, ők viszont majd ügyesen kihasználják a szövetségesük pusztulását.

Szavazás a Párbeszéd tavaly májusi taggyűlésén. Ígéretcunami és anarchia Fotó: MTI/Mónus Márton

Sok furcsa képződményt produkált már a magyar politikai élet a rendszerváltás óta, a szélsőségesektől a bizniszpártokon át a tömegek megtévesztésével nagyra nőtt, majd a nyilvánvaló árulásuk következtében lassan a süllyesztőbe került liberálisokig. Talán az utóbbiakhoz, vagyis az egykori SZDSZ-hez hasonlít leginkább Karácsony Gergelyék formációja, amely Párbeszéd néven egzisztál, bár szabad szemmel már alig észrevehető a támogatottsága.

Ez a gittegyletnek sem túl izmos pártocska készített egy belső használatra szánt vitairatot, amelyben a 2022-es választásokra üdvözítő stratégiáról értekeznek, de valaki úgy döntött, megosztja a nyilvánossággal a nagy ívű eszmefuttatást.

Ennek lényege, hogy a Párbeszéd – amely jelenleg az MSZP szövetségese, így jutott parlamenti mandátumhoz is néhány politikusuk – éppen a szocialisták és az agonizáló LMP széthullásából próbál tőkét kovácsolni. Tehát arra a következtetésre jutottak a Karácsony Gergely–Szabó Tímea társelnöki tandem vezette szerveződésben, hogy a szocialistáknak lassan befellegzik, ők viszont majd ügyesen kihasználják a szövetségesük pusztulását és megerősödnek azok kárára, akik őket a hátukon vitték be a T. Házba 2018-ban.

A hála nem politikai kategória – idézhetjük Pozsgay Imrét, de annyi legalább elvárható lenne, hogy a szövetségesével etikusabban bánjon egy párt. Persze önmagában az is elképesztő, ahogy vélekednek a Párbeszédben az MSZP-ről és annak politikusairól.

A vitairatban toxikus arcokkal jellemezhető, ethoszát vesztett, kiüresedett, széteső közösségnek nevezik őket. Még szerencse, hogy a szövetségeseikről van szó, elképzelni is hátborzongató, mit gondolhatnak az ellenfeleikről. Karácsonyék az LMP-vel sem szívesen közösködnének 2022-ben, az erre vonatkozó elképzeléseket azzal utasítják el, hogy az egykori akoltársaik szintén lejtmenetben vannak jó ideje, ezért inkább hasznot kellene húzni a még megmaradt bázisuk átcsábításával. Ezt ők politikai stratégiának nevezik, de inkább a hiénamentalitás és a parazita létforma az autentikus és lényegre törő meghatározás.

Nem egyedülálló ez a politikai gyakorlat, hiszen a szabad demokraták egykor – miután lehullott az antikommunista álarcuk – az akkoriban még nagy tömegpártként viruló MSZP-t használták gazdatestként, hogy levakarhatatlan koalíciós partnerként a kormányzati hatalom eszközeivel a saját torz képükre formálják át a magyar társadalmat.

Áldatlan tevékenységük következményeit a szellemi-kulturális életben és az oktatásban szenvedjük mind a mai napig, de a pénzügyi szféra és a gazdaság egyéb területein is komoly károkat okoztak nemzetromboló elveik­kel és a globalista érdekek kijárásával.

Az SZDSZ már a múlt része, viszont több olyan jelenkori formáció is megtalálható az ellenzéki oldalon, mint például a Momentum, amelyet a belvárosi liberális holdudvar eszméi táplálnak. Így alakult meg 2010 előtt az LMP is, amelyben Karácsony Gergelyék is politizálni kezdtek, de az első adandó alkalommal elárulták Schiffer Andrásékat, és a jobb kilátások reményében 2013-ban megalapították a Párbeszédet, s csatlakoztak Bajnai Gordonék Együtt nevű alakulatához.

A 2018-as választásokon viszont innen is továbbálltak, már az MSZP-vel közös listán indultak, és az önállóan mérhetetlen támogatottság ellenére frakciót tudtak alapítani a parlamentben egy szocialista „idegenlégióssal” kiegészülve.

A múlthoz képest annyi a különbség, hogy az MSZP lassan a törpepárti státushoz közelít, így érthető, hogy a liberálisok egyik szárnyát képviselő Párbeszéd most új gazdát keres, amelynek hátán 2022-ben ismét besomfordálhat a törvényhozásba.

Az MSZP és az LMP leírva, felkészül a Momentum.