Ma már nincs olyan elemzőcég, amely ne említené meg az aktuális előrejelzésében, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik legerősebb motorja a belső fogyasztás lett. Ez azt jelenti, hogy az embereknek több a pénzük, ezért többet költenek élelmiszerre, iparcikkekre, utazásra és sok minden másra. Ez azért is örömteli, mert ez ellensúlyt jelent akkor, ha – a kedvezőtlen nemzetközi környezet miatt – a kivitelre termelő cégeknek nehezebben megy.
És most, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik a járműiparra, amikor dúl a vámháború, amikor végeláthatatlan kínlódásnak tűnik a brexit, miközben egyes országokban folyamatosak a tüntetések, joggal lehet kedvezőtlennek ítélni a külső környezetet. Amelyik országnak erős a belső piaca, az válságállóbb is. Magyarország ebben a helyzetben van. Nem volt ez mindig így, de az már a múlt.
Hogy sikerült ezt elérni? Első lépésként rendbe kellett tenni az állam pénzügyeit, hogy menet közben ki lehessen alakítani egy kedvező üzleti környezetet. Ezt szolgálta az adórendszer átalakítása és a foglalkoztatás ösztönzése.
Minél többen dolgoznak, annál többen fizetnek adót, tehát az elvonás mértéke is csökkenthető lesz. Ez pedig kedvez a vállalkozásoknak, könnyebb a magasabb béreket kigazdálkodni. Ehhez hozzá lehet számolni az állami kedvezményeket (például a családok segítését és az otthonteremtés támogatását), amelyek mind erősítik a fizetőképes keresletet. Leegyszerűsítve így történt meg, hogy 2010 óta 86 százalékkal nőttek a nettó bérek Magyarországon.
Mindebben nem csak a versenyszféra játszott szerepet. Hiszen például a pedagógusbérekre jövőre 355 milliárd forinttal jut több, mint 2010-ben. A szakképzésben tanító több mint 32 ezer pedagógus fizetése pedig 2020 júliusától átlagosan harminc százalékkal nő. Az egészségügyben szintén több lépcsőben emeltek a fizetéseken, míg az orvosok átlagkeresete 2010-ben 314 ezer forint volt, addig 2018-ban 645 ezer forint.
A mentőszolgálati dolgozók fizetése majdnem megduplázódott, a szociális dolgozóké pedig 2010 óta 84 százalékkal nőtt. Két hír tegnapról: átlagosan harminc százalékkal nő minden bölcsődei szakdolgozó bére 2021-re és három részletben emelik a bírák és az ügyészek illetményét. Januártól a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos emelésnek örülhetnek, majd 2021-ben és 2022-ben további 12, illetve 13 százalékosnak.
Senki nem mondja és írja, hogy a magyarországi fizetések beérték az osztrákot, de a felzárkózás végre elkezdődött, és több éve tart. Az irány mindenképpen jó. A közszféra bérrendezésének a jövőben már csak azért is folytatódnia kell, mert az üzleti szektorban jelentős mértékben emelkednek a fizetések.
A munkaadók korábban előszeretettel mutogattak a gazdaság teljesítményére, mondván: ha csak vánszorog a gazdaság, akkor a dolgozóknak sem lehet évente jóval többet adni. Ez már nem lehet érv, a magyar gazdag növekedése az unióban a leggyorsabb, és a Moody’s hitelminősítő szerint is robusztus marad a következő két évben. Ezért nőhet a minimálbér a tervezettnél is nagyobb mértékben jövőre.
A folyamatok azt sejtetik, hogy az ellenzéki pártoknak továbbra is látványos cirkuszi előadásokat kell rendezniük. Valahogyan el kell terelni a figyelmet a valóságról, így a közösségi oldalakon csúcsra járatott álhírgyárakban sem lehet hátradőlni: ezentúl is terjeszteni kell a vadabbnál vadabb hazugságokat.
Addig is, a tisztelt balliberális oldal az elnyert önkormányzatokban megpróbálhatná bebizonyítani, hogy nem csak a saját fizetésük megemelésében tudnak jeleskedni. Hajrá!
