A jótékony Puskás és egy különleges stadion története

Negyvenévesen, egy adománygyűjtő meccsen vágott mesterhármast a tíz éve elhunyt Száguldó Őrnagy.

A South Liverpool FC nevű amatőr klubnak egészen sajátos helye van a Mersey-parti futballban. John Aldridge még munkásként játszott itt a hetvenes évek végén, mielőtt a Liverpool FC egyik legendás játékosává vált volna. Jimmy Case, aki háromszoros BEK-győztes és négyszeres bajnok lett később a Liverpoollal, szintén itt kezdett, a Vörösök megfigyelőinek szeme a Holly Parkban akadt meg rajta.

A Holly Park ma már nem áll, helyén a Liverpool South Parkway vasútállomás található. Mégis különleges helye van a brit futballtörténelemben, hiszen az Egyesült Királyságban itt játszottak először kivilágított pályán futballmeccset. Arra a találkozóra, amin a South Liverpool 2-2-es döntetlent játszott egy nigériai ellenféllel szemben 1949 szeptemberében 13 ezren voltak kíváncsiak. Ám nem ez volt a stadion legemlékezetesebb találkozója.

A legnagyobb név 1967 májusában fordult meg Liverpoolban: a tíz éve elhunyt Puskás Ferenc – írja 2013-as visszaemlékező cikkében a Liverpool Echo. A város két leghíresebb stadionja, az Anfield (Liverpool) és a Goodison Park (Everton) sosem láthatta vendégül a Száguldó Őrnagyot, ám a Holly Park igen. Tízezren látogattak ki a találkozóra, amelyet valószínűleg sosem felednek a nézők. Ám nemcsak az szenzációs, hogy Puskás Liverpool déli felén játszott, hanem az is, ahogyan oda került.

Akkoriban nyaranta a Bankfield House nevű helyi közösségi központ különféle programokat szervezett nehéz sorsú gyerekeknek. Az igazgató, Brian Taylor pedig mindig forráshiánytól szenvedett, úgy gondolta, hogy egy adománygyűjtő jótékonysági futballmeccs után több pénzt fordíthatna programokra.

Taylor egy rakat aktív vagy már visszavonult futballsztárt győzött meg arról, vegyen részt a jótékonysági meccsen, amelyet a Holly Parkba terveztek. A legendás Billy Liddell volt az egyik csapat kapitánya, de más akkori angol focisták is vállalták a feladatot. Ám Taylor nagyot álmodott, tengerentúli futballsztárra vágyott, így levelet írt a Santosnak, hátha meg tudja fűzni Pelét. Ám a brazil klub rövid válaszában közölte: nagy megtiszteltetés a felkérés, de sajnos szükségük van Edson Arantes do Nascimentóra a bajnoki meccseiken. Taylor nem volt rest, küldött egy levelet a Real Madridnak, el tudnák-e engedni egy meccs erejéig Puskást.

„Csak brahiból küldtem el. Nem vártam, hogy válaszolnak”

– mesélte később ezzel kapcsolatban Taylor. Ám egyszer csak befutott egy távirat, magától a Real akkor már kiöregedett, negyvenéves sztárjától. „Csak annyira van szükségem, hogy küldjön repjegyet” – állt a papiroson. Pár nappal később a Heahtrown-n találkozott történetünk két főszereplője, az Iberian Airways egyik tolmácsán keresztül kommunikáltak, mielőtt Liverpoolba repültek volna.

Itt Alderman David Cowley alpolgármester köszöntötte a Száguldó Őrnagyot, akit kikiáltottak a liverpooli reptér ötszázezredik utasának is – hogy tényleg az volt-e, az persze kérdéses, de a gesztus a lényeg. A Liverpool Echo akkor azt írta Puskásról, hogy kicsit megkopott, de még így is rendkívül fittnek tűnt.

„Nincsen különleges edzéstervem. Könnyen fitten tudom tartani magam. Egyelőre nem tervezem, hogy visszavonuljak”

– ezt Puskás mondta Liverpoolban járva, pedig ekkor – 1967 májusában járunk – már elvileg nem is focizott, hanem edzőnek készült. A Száguldó Őrnagy három napot töltött a városban, sofőr furikázta mindenhova. Nem érkezett üres kézzel, különféle Real Madrid-tárgyakat adományozott a közösségi központnak. A mérkőzésre – természetesen – minden jegy elkelt, tízezren zsúfolódtak össze a Holly Parkban, sokan pályáztak a magyar – illetve akkor már spanyol – sztárfocista aláírására is, de Puskást – aki mesterhármast szerzett a 4-4-re végződött meccsen – „kimenekítették” a stadionból. A Bankfield House 1100 fontot gyűjtött össze, a The Guardian számítása szerint ez 2009-ben már 20 ezer fontnak felelt meg.

Taylor a következő évben megpróbálta elcsábítani egy hasonló meccsre a Real Madrid egykori argentin sztárjátékosát, Alfredo Di Stéfanót is. Az akkor már az Espanyoltól is elköszönt, Elchénél edzői munkát vállaló exfocista elsőre igent mondott, ám egy második táviratban jelezte – pár nappal a meccs kitűzött dátuma előtt –, hogy mégsem tud menni Liverpoolba. Taylor elutazott Madridba, hogy meggyőzze, de nem járt sikerrel, ám azért így sem panaszkodhat: a világ egyik legjobb focistája az ő kérésére játszott egy jótékonysági találkozón.

A The Guardian 2011-es cikke szerint Taylor még egyszer találkozott Puskással: 1998-ban a Puskás Puskásról című könyv bemutatóján. Három példányt is vásárolt a Bankfield House egykori vezetője az életrajzi műből, majd aláíratta az egykori táviratot Puskással. A papirost 2006-ban egy négynapos kiállítás központi darabjaként állították ki a Bankfield House-ban.