Nem a legjobb napjaimat élem mostanság, a Liverpool sevillai vendégjátéka is kiment a fejemből, csak fél óra késéssel eszméltem, akkor már három góllal vezetett a csapat. A félidő hátralévő részében ihletett formában fociztak a Vörösök, mindenki, így én is azt hittem, zsebben a három pont, irány a nyolcaddöntő.
Csakhogy a félidőben történt valami, amitől az addig pályán alig lévő Sevilla megtáltosodott, és újraálmodta a 2005-ös BL-döntőt, az isztambuli csodát, amelyet pont a Liverpool hajtott végre. A Bajnokok Ligájában egyébként mindössze ötször fordult elő, hogy egy csapat a félidőben 0-3-ra állt, de egyenlített. Kétszer a Liverpool csinálta meg, egyszer pedig ellenük a Sevilla – tegnap.
Ahogy az isztambuli csoda, a Sevilla feltámadása is megmutatta, miért nagyszerű játék a futball. Egy szinte már eldőlt mérkőzést első és második játékrésze szöges ellentéte lett egymásnak, hihetetlen izgalmakat élhettek át a nézők. A Sevilla játékosai megszállottként hajtottak, végül össze is jött az egyenlítés. Mondhatja nekem bárki, hogy unalmas sport a foci, nincs igaza, előfordul, hogy igazi érzelmi hullámvasutazást él át az egyszeri drukker.
Tízből durván hatszor megérzem, ha egy pontrúgásból gólt fog kapni a Liverpool. A 93. percben hangosan jajongtam, Szami kutya meg csak nézett, mi bajom van. Erre csak bekapta a gólt a Liverpool, ugrott az automatikus továbbjutás, még szenvedni kell majd a Szpartak Moszkva ellen is.
Volt miért bosszankodni, hiszen a csapatkapitány, Jordan Henderson, valamint az exsevillai Alberto Moreno is gyalázatosan játszott. Egyébként is, hogy lehet eladni háromgólos előnyt? Egyedül az vigasztalhatott, hogy tényleg remek focimeccs volt ez, igazi fociünnep, még akkor is, ha az eredmény nem kedvünk szerint alakult.
Ráadásul mára kiderült, hogy a Sevilla vezetőedzője, Eduardo Berizzo a szünetben bevallotta csapatának, hogy prosztatarákot diagnosztizáltak nála. Az kérdéses, hogy mennyire volt fair a 48 éves argentin vezetőedzőtől ekképpen motiválni a csapatát, de kétségtelenül bevált. Nem csoda, hogy tényleg ennyire hajtottak a Sevilla focistái, meggyőződésem, ha húsz perccel tovább tart a meccs, a hazaiak meg is nyerték volna. Berizzónak jobbulást kíván minden Liverpool-drukker, a prosztatarákkal szemben egyébként nincsenek rossz esélyei, hála Istennek.
A remek hangulatú estét nemcsak a sevillai edző betegsége árnyékolta be, hanem a meccs rendezőinek magatartása is. A The Anfield Wrap Facebook-oldalán olvastam először arról, hogy a sevillai rendezők nem engedték be időben a Liverpool-drukkereket a Ramón Sánchez Pizjuán stadionba – akik gólról is lemaradtak emiatt –, magyarázatot sem adtak tettükre. Később az arénából való kijutás sem volt könnyű a Vörösök utazó táborába tartozóknak, sokáig várakoztatták őket, ennek okairól ezúttal sem tájékoztatták a drukkereket. Ehelyett farkasszemet néztek velük a rohamrendőrök. A szervezők azt sem koordinálták, ki hova üljön, így sokan jobb helyre tolakodtak, mint ahová a jegyük szólt. Nem csoda, hogy ma délután a Liverpool hivatalos közleményt adott ki. E szerint a klub értesült arról, miként kezelték a sevillai rendőrök és szervezők a drukkereket. A Liverpool összegyűjt minden elérhető információt, és könnyen lehet, hogy további lépésre is elszánja majd magát.
Kár, hogy ilyen szomorú események beárnyékolták ezt a futballünnepet, de kétségtelen, az idei BL-szezon egyik legjobb meccse volt. Kicsit sajnálom, hogy a Liverpool ellen esett meg, de ha nem így lett volna, talán nem is láttam volna a találkozót.
