Az új felvételi rendszer tapasztalatai három megyében

A szaktárca 2000-ben bevezetett, illetve kipróbált egy új középiskolai felvételi rendszert. Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük Környei Lászlót, az Oktatási Minisztérium (OM) közoktatási helyettes államtitkárát.– Mi indokolta a régi középiskolai felvételi rendszer megváltoztatását?– A korábbi rendszerekben sérültek a tanulók jogai, emellett áttekinthetetlen volt a középiskolák döntési mechanizmusa. De talán a legfontosabb indokként a tanulók igényeinek jobb kiszolgálását kell említenünk.– Miként igazolták a tapasztalatok a remélt előnyöket?– Egyértelmű, hogy az elmozdulás a kívánt cél irányába történt. A tapasztalatok beépítése hosszú távon biztonságos, ez teszi lehetővé a kitűzött célokat teljesítő rendszer működését. Emellett azonban van a rendszernek egy, ha úgy tetszik másodlagos, igen fontos eredménye, haszna is.– Kifejtené ezt bővebben?– A rendszerbe bevitt adatok olyan összefüggések kimutatására, olyan elemzések elvégzésére alkalmasak, amelyek alapján igen reális képet kaphatunk egy település vagy térség beiskolázási helyzetéről. Például be tudjuk mutatni azt, hogy az iskolák milyen általános és szakképzési irányokat hirdettek meg, illetve miként találkozott ez a struktúra a tanulói-szülői igényekkel mint kereslettel. Lehetővé vált egy adott térség képzési kínálatának elemzése, bemutatva a betöltetlen helyek szerkezetét. Ezt kvázi tükörként tudjuk bemutatni az intézményeknek, fenntartóknak. A térség képzési kínálatának elemzési lehetősége arra is alkalmas, hogy megvizsgáljuk, történt-e elmozdulás a képzési struktúrában, vannak-e úgynevezett modernizációs kitörési pontok, milyen az általános és szakképzés aránya, vagy az alapiskola és az érettségi utáni szakképzés aránya és szerkezete, hogy csak a legfontosabbakat említsem.– Mire lehet következtetni az általános és a szakképzés arányából egy adott térségben?– Feltevésünk szerint ha egy térség gazdaságilag elmaradottnak számít, sokszor nincs igazi jövőképe sem. E helyeken az általános képzés iránti igénynek meghatározó szerepet kell játszania a családi oktatáspolitikai döntések szintjén. Úgy gondoljuk, hogy minél fejlettebb egy megye, régió, annál kiegyensúlyozottabb az általános és a szakképzés aránya és a középiskolai érettségi utáni szakképzés iránti kereslet. Ezt a hipotézisünket az elemzések megerősítették.– Összevetik-e más típusú elemzésekkel, dokumentumokkal az oktatási adatokat?– Természetesen. Ezek a rendszerből kiolvasható öszszefüggések és tendenciák egybevethetők a térség fejlesztésére vonatkozó különböző tervekkel, valamint a terület társadalmi-gazdasági és településszerkezeti adottságaival. E két megközelítés eredményeként nagyon jól kimutatható, hogy a tervezők által álmodott jövőképek és a beiskolázási reálkép viszonya milyen. Mit akartak az iskolák, mit akartak a fenntartók, és mire voltak vevők a tanulók? Van-e esély az elmozdulásra e gyakran ellentétes szándékok eredményeként, például a leszakadásból lehet-e felzárkózás?– Mondana konkrét példát a hasznosításra?– Egy adott megye 2001-re meghirdette a 20-25 százalékos alapiskolai és 75-80 százalékos középiskolai érettségi utáni szakképzési arányt mint modernizációs célkitűzést. Az elemzések szerint ez az arány 50 százalék. A fenntartóknak, az iskoláknak, a gazdálkodószervezeteknek tehát el kell gondolkodniuk azon, mit is lehetne ez ügyben tenni. Természetesen azon kívül, hogy a 75-80 százalékot a tervekben lecsökkentik 55-60-ra. Egy másik példával élve ha egy adott megyében húsznál több helyen hirdetnek meg egy képzési irányt, ám ezt az ide jelentkező tanulók száma – finoman szólva – nem igazolja vissza, akkor nyilván alaposan meg kell vizsgálni a kereslet-kínálat említett problémáit.– Ezek az elemzések tehát azonkívül, hogy valós képet adhatnak a jelenlegi helyzetről, támpontot is nyújthatnak a tervezéshez.– Pontosan erről van szó. Az első lépésben három megye beiskolázását és az egyéb, említett dokumentumait vizsgáltuk, illetve most fejezzük be ezt a munkát. A három megyét az „áttanulás” tekintetében beillesztettük a neki kijelölt tervezési-statisztikai régióba. Az eredmények azt mutatják, nincs igazán jelentősége a regionális szintű áttanulásnak. Vagyis a három megye lefedi a teljes keresletet. Ez alapján tehát át kell gondolni, hogy mi lehet az oktatás területén a regionális szintű fejlesztés alapja, illetve kívánatos-e az, hogy egy megye a teljes keresletet lefedje. Megfelelő-e a hálózat hatékonysága, avagy valamilyen koncentráció lenne a kívánatos. Ezek eldöntése azonban már más típusú elemzéseket igényel.– Mikorra készül el a három vizsgált megyét bemutató részletes elemzés?– A hónap végére befejezzük a munkát, így a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik a szerintem igen tanulságos, ám ami talán fontosabb, igen aktuális elemzés.